„Aki mindenütt ott van, sehol sincs” – Seneca

Teste a tömegben, de lelke árva,
félelméhez csak szorongás a habarcs.
Az adottság határait bejárta,
már agyban gyávul minden apró parancs.

Nem is érzi át, hogy itthon az otthon,
napja bűntelen, csak élete silány.
Azért csak, hogy álmában ne szorongjon,
helyét keresi a periférián.

Tette legtöbbször a szabadság foglya,
de látja, az esély más kezét fogja.
A kor, melyben a cinizmus is frusztrált,
hallgatag, mint akire egy nagy busz járt.

Valaki sóhajt. Ezt most megúszta épp!
(Még) értelmét keresi a puszta lét.

Megosztás

Tweet