Barátaimnak a barátságról • Hetedhéthatár

Szépirodalom - próza

Barátaimnak a barátságról

Kuporgok a toronyszobában. Odakinn talán havazik, talán ajándékaikat bontogatják fenyőillatú szobákban a boldogok. Talán tűzszünet van a háborúzók között is ezekben az órákban.

Érzem, hogy a kezetek is közrejátszott idejövetelemben. Ti zarándokoltatok idáig, hogy a nagy csöndben keressem Isten fényes talentumait, a szavakat.

Jussanak eszembe az ember- és lélekpróbáló, pusztító jelenben angyali történetek élőkről és holtakról – az élőknek.

Feladtátok a leckét, próbára tesztek követeléseitekkel. Remélitek, hogy bizalmatok kifordít mélységemből valamit.

Kezetek idáig érzem. Köszönöm, hogy így…


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS