Hosszas keresés után sikerült családi házba költözniük B. fiaméknak, mivel a gyerekek nagyon ragaszkodnak a megszokott szép kis lakáshoz, a csendes, rendezett óhegyi környékhez, rábeszélnek, hogy költözzek ide a négyemeletesbe az igénytelen koszos tízemeletesből, az ő lakásukba. Biztos, hogy idejutottam, mert a verőfényes kisszoba ablakából szemlélődök a negyedik emeletről. Elfog a pánik, mi lesz, ha megbetegszem, hogy fogok innen le és feljárni, mikor már a harmadikra való feljutás is nehezemre esett a tízemeletes házban? – Mintha a fiam meghallotta volna a gondolataimat, mert hirtelen belép az előszobába és már onnan próbál megnyugtatni- ne félj anyu- megbeszéltem az egyik szomszéddal, hogy mindennap benéz hozzád, sőt be is vásárol, ha összeírod mit kell venni, te csak akkor menj le, ha szükséges, vagy ha kedved támad egy kis sétára.
*
IV.
Azzal a kedves lánnyal találkozom össze panelházunk bejáratánál, akivel ma az Árkádban kétszer is összefutottam, és udvariasan előre tessékelt a bejáratnál, másodszor pedig a kasszánál, ott pedig cinkosan összemosolyogtunk, – most meg itt látom harmadjára. A lift előtt megkérdezi, hogy megyek-e vele- megköszönöm, de liftfóbiám miatt nemet mondok, viszont megkérem, hogy a harmadik emeletre vigye fel a nehéz bevásárló szatyraimat, ott tegye ki őket, nemsokára felérek gyalog én is. A harmadikra , akkor szomszédok leszünk, mert néhány napja ideköltöztem, – azzal beszáll a liftbe,- azonban nem hagyja az én holmimat magára, megvár engem, és mutatja, hogy a másik szárny kétszobás lakását vette meg, de most siet, mert vendégei vannak, itt várják a rokonukat, aki ezen az emeleten lakik, – ő csak lefutott üdítőért a kisboltba, hogy tudja őket megkínálni. Nyitja is a bejárati ajtót – az előszobából ismerős hangok szűrődnek ki, mondom is a lánynak, biztosan engem várnak, a lány betessékel a lakásba, hát Olivér unokám és anyám tévét néznek közben kekszet rágcsálnak.
A szobában félhomály van, biztos a tévézés miatt engedték le a redőnyöket.
A lány poharakért siet, hogy gyümölcslével kínálja családomat. Megköszönöm a kivételes vendéglátást, és hazatessékelem az enyéimet.
*
Többedmagammal kaptatok felfelé egy domboldalon a temető felé. Szakad az eső, jól megázunk, mire a sírhelyhez érünk. Döbbenten nézzük négyzet alakú egy négyzet-méternyi, fekete kovácsoltvassal bekerített részt, melyben csatornafedélre emlékeztető
ezüstös, fémdombormű látszik, abba vésve az elhunyt neve, – és születési éve. A rengeteg virág alig fér el a szűkös térben a fehér gyönyörű kardvirágok háromfelé törnek. Hol vagyunk? kérdezem – valaki szól a gyászmenetből, hogy Svájcban vagyunk. Miért éppen itt kell eltemetni, ilyen különös, szűk helyen a magyar halottat? – Az előző hang ismét jól kivehető – tudja aranyoskám, aki ebben az országban hal meg, itt és így temetik el, mert az amúgy is drága temetési költségének többszörösébe kerülne a hazaszállíttatás….
*
Felsőkövesden vagyok két egykori osztálytársnőmmel, aludni tértünk ide a szolgálati lakásomba, mindhárman külön szobában térünk nyugovóra. Reggel én kelek fel előbb, hogy kávét főzzek és reggelit készítsek a lányoknak. Ahogy kilépek a folyosóra, egyből elszáll szememből az álom, ugyanis a fehér falon néhány sárga, kövér hernyó araszol, futok a konyhába papírtörlőért, amivel összeszedném az állatokat, de nem találom a konyhát, mintha helyén egy szerelőcsarnok lenne, épült volna távollétemben, ezért a kistáskámból halászok elő néhány papír zsebkendőt, ám mire visszamegyek a hernyókhoz,már egyet sem látok, mintha megérezték volna, hogy veszélyben
forog az életük. Gondolkodok, vajon honnan mászhattak ide- aha megvan , a folyosói ablak virágain lehet az élőhelyük, elhúzom a régi, koszos függönyt ám foszlányai a kezemhez ragadnak.
Nem győzök csodálkozni, hogy az aprócska, hogy a féltve őrzött, nevelt virágokból időközben girbe- gurba fácskák lettek, látszik mennyire elhanyagoltak, gazdátlanok. Sírhatnékom támad a látottaktól, közben felébredtek társaim, itt toporognak mellettem kávéra várva. Hogy tudom elmagyarázni nekik, hogy milyen átalakítások történtek a házban, meg hogy nem tudom, hogy merre van a konyha.
*
Hozzászólások