Az égbolt látványa a Zselici Csillagoségbolt-parkban
A Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség (International Dark-Sky Association – IDA) minden évben megrendezi európai regionális konferenciáját. Szlovénia, Ausztria és Írország után idén hazánk kapta meg a rendezés jogát. Az éjszakai égbolt védelméért immár tizedszer rendezett konferenciát szeptember 2-4. között Kaposváron tartották. A helyszín nem véletlen, hiszen az IDA által adományozott „Nemzetközi Sötét Égbolt Park” cím egyik első európai elnyerője a Zselici Csillagoségbolt-park a konferencia helyszín közvetlen közelében található.
A konferencia érintette a fényszennyezéssel kapcsolatos összes területet: csillagászati, környezet- és természetvédelmi, biológiai, orvosi és világítástechnikai kérdésekre kaphattak választ a résztvevők az előadásokból. A konferencia jellegzetesen a szakemberek és aktivisták találkozója. A rendezvény interdiszciplináris jellege miatt eltérő területek szakemberei vitathatták meg ismereteiket a rendezvényen, ennek megfelelően az előadások könnyen érthetőek, a nem szakmabeliek számára is élvezhetőek voltak. A konferencia alkalmat adott arra, hogy hazánkban is felhívjuk a figyelmet a fényszennyezés problémájára.
A zavaró fények és így a fényszennyezés rohamos növekedésének visszaszorítására hazánkban is lépésekre lenne szükség. Ezzel ellentétben jelenleg még a közvilágításra vonatkozó szabályozás is hiányzik. Mint az Állami Számvevőszék 2010. augusztusi 1009. sorszámú jelentésében megállapítja „A feladatellátás egyes részletszabályait a közvilágításról szóló 11/1985. (XI. 30.) IpM rendelet tartalmazta, amelyet 2009. január 1- jétől hatályon kívül helyeztek. Az új, IpM. rendelet helyébe lépő jogszabályt 2009 végéig nem alkották meg. Mindezek következtében az önkormányzati közvilágítási feladat ellátásának módjáról, illetve részletszabályairól sem törvény, sem más jogszabály nem rendelkezik.” A jogszabály a mai napi nem készült el.
A teljes mértékű szabályozatlanság mellett még inkább fennáll annak a veszélye, hogy a sokszor túlméretezett fénykibocsátás miatt közpénzekből világítjuk meg a csillagos égboltot is. Ezen felül, ha nem születik olyan szabályozás, amely a pocsékoló, felesleges fényeket korlátozná, környezetünket is újabb káros hatások érik. A közeljövőben jelentős kockázatot jelent a LED fényforrások nem megfelelő elterjedése, mivel az erős kék színű fénykomponensük miatt az élővilágra gyakorolt hatásuk negatívabb és nagyobb fényszennyezést is okozhatnak.
Az elmúlt évtizedekben rohamosan csökkent azon területek mérete, ahonnan a csillagos égbolt, a Tejút zavaró fényektől mentesen látható. Az emberi települések és létesítmények növekedésével a fölösleges fénykibocsátás is egyre növekszik. Ennek az a következménye, hogy a csillagos égbolt látványa eltűnik, gyermekeink úgy nőnek fel, hogy nem ismerik sem a Tejutat, sem a Fiastyúkot. A csillagos égbolt az emberiség kulturális örökségének is része, az éjszakai ég látványát is meg kell óvnunk a jövő nemzedékei számára. Mindezeken túl nagyon sok faj él a természetben – például rovarok, madarak, denevérek – amelyeket zavar az ember által telepített mesterséges fényforrások által a természetbe kibocsátott fény. Ezek a tények is indokolták a Zselici Csillagoségbolt-park létrehozását, amelyet egy újabb hasonlóan védett terület követ: a konferencia alkalmából terjesztették fel a Hortobágyi Csillagoségbolt-parkot az IDA-nak a cím hivatalos elnyeréséért.
Hozzászólások