Baltazár reggel korán felszáll a buszra. A demarkációs szalaggal mit sem törődve egyszer csak ott áll a fülke mellett. Megkérem, menjen az utasok közé, mert itt nem tartózkodhat. Azt mondja, ne beszéljek félre, ő nem utas, hanem kolléga és dolgozni megy. Neki szabad itt tartózkodnia. Elnézést kérek tőle, hogy okoskodtam és biztatom, tegyen továbbra is úgy, ahogy jónak látja.
Ármin nézi a híradót. Hát, ő nem venné át a Kínából érkező maszkokat és védőfelszerelést, de meg sem rendelte volna onnan. Különben azt sem érti – mondja – miért kell az otthoni karantén, amikor a vírus benne van a levegőben, levegő meg a szobában is van otthon.
Baltazár azt monda: – Igazad van, Ármin, de hidd el, az utcai levegő mégis más. Ott könnyebben terjed, mint otthon. Ezért kell az otthoni karantén. Ez a vírus az influenza vírus egyik mutációja. – fűzi hozzá Baltazár. Csak az hal bele, aki cukorbeteg vagy más súlyos betegsége van. A többiek lábon kihordják, rájuk nem veszélyes. – mondja végül Baltazár. Reggeliznem kellene, de elmegy az étvágyam és magamban fohászkodom: – Megváltó Krisztusom, irgalmas Szűzanyám, most segítsetek!
Ármin és Baltazár buszvezetők. Van véleményük a vírusról, a politikáról, mindenről.
Ármin és Baltazár a következő választásokon újra választani fognak.
Hozzászólások