Volt nekem egy pöttyös szoknyám,
már csak egy fénykép van róla.
Büszkén hordtam, anyám varrta.
Sok év szállt már el azóta…
Megfakult a régi fénykép.
Olyan halvány, mint az álom…
A pöttyöket a szoknyámon
csak én látom… csak én látom.
Szépirodalom - vers
Nosztalgia
Partnereink
Hozzászólások