Farkas Bertalan: az emberes űrrepülés múltja, jelene, jövője • Hetedhéthatár

Népszerű tudomány

Farkas Bertalan: az emberes űrrepülés múltja, jelene, jövője

Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke az 58. Vándorgyűlés 2020. szeptember 24-i plenáris ülésén a következő szavakkal konferálta fel az űrhajós dandártábornokot. Negyven évvel ezelőtt szerették volna meghívni az akkori vándorgyűlésre, ám hivatalbeli elfoglaltsága miatt nem engedte, a Magyar Közgazdasági Társaság most ezt pótolja.

Az első magyar űrhajós először a múltat elevenítette fel. Beszélt arról, hogy a hidegháború idején a szovjetek az űrállomások építésében látták a jövőt.

A Föld körül keringő platformokról például követhették a bolygónk állapotát és roppant hasznos méréseket, adatgyűjtéseket és kísérleteket végezhettek. Kerek 40 éve épp az egyik ilyen űrállomásra, a Szaljut–6-ra jutott el  és tartózkodott május 26-tól június 3-ig V. Kubaszov, L. Popov és V. Rjumin szovjet űrhajósokkal az akkor 30 éves Farkas Bertalan.

A dandártábornok az előadásában kiemelt figyelmet szentelt az űrkutatás jövőjének. Elmondta, hogy az amerikaiak csak mostanában ébredtek rá, hogy korai volt még a Mars utazást tervezni. A hosszú távú küldetések kapcsán még túl sok a kérdőjel.

Az egyik – az űrhajósok egészségére nézve a legveszélyesebb – tényezője a Marsra való űrutazásnak a kozmikus sugárzás. Az űrállomáson a legénység a földi sugárzás több mint tízszeresének van kitéve. A Föld mágneses mezeje és atmoszférája megvéd minket a káros kozmikus sugárzástól, de ezek nélkül az űrben védtelenek vagyunk.

Sokkal reálisabb, ha az emberiség először kitalálja, hogy a Holdat miként lehet tartósabban meghódítani.

Egyelőre itt is sok a bizonytalanság. A bázist inkább a felszínen vagy a felszín alatt érdemes kiépíteni? Hogy fogják megakadályozni, hogy a kozmikus sugárzás kárt tegyen az asztronautákban? Mit kezdenek majd a Holdon a felhalmozódott szeméttel? Ám az égitesten egy esetleges platform nem csak kihívásokat tartogat. Előfordulhat, hogy kiderül: a Holdon lévő kőzetekből akár üzemanyagot is ki tudnak nyerni, amit fel tud használni a Marsra menő úrhajó.

A reményei szerint azt viszont még nyomon tudja követni, ahogy az emberiség az eddigieknél jobban megveti a lábát a Holdon.

 

A következőkben 13 évvel ezelőtti interjú kérdésemre adott válaszát idézem:

Huszonhét évet kellett várni, hogy Ön után ismét magyar kerüljön az űrbe. Újabb huszonhét év után, ha ismét magyar űrhajóst lőnek fel, ki lesz? Űrturista vagy képzett űrhajós?

Valószínűleg a Marsra fog repülni, és mindkettő lehet. Jó volna megélni.

Három éve Burton Lee professzort kérdeztem:

A NASA a Holdprogram után visszafogta magát. Mit gondol, mikor indul az embereket vivő űrhajó?

2016. szeptemberében volt a mexikói Guadalajarában a 61. Világűr Kongresszus, ahol szeptember 27-én Elon Musk – akit önök a Tesla autókról ismernek – elmondta, hogy öt éven belül elindul az első ilyen űrhajó nyolcvan kilométeres útjára, de ezt nem a NASA fogja koordinálni, hanem az űriparral foglalkozó magáncégek. A rakétákat a Space X fejlesztette ki, ezek újrafelhasználható rakéták lesznek.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Farkas Bertalan: az emberes űrrepülés múltja, jelene, jövője”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés