Arról esett szó a „Kiskakas” borozóban, hogy most legjobb megoldás az önálló munkában a vállalkozás. Akinek van valamire való szakmája, mondjuk kőműves, ács, autószerelő, asztalos, vízvezeték-szerelő, vagy éppen villanyszerelő. Ezek a szakmák viszik a prímet.
-A sógorom ács. Fent járkál a tetőkön. Jól keres. – mondta egy középkorú férfi. – Neki ez a szakmája, szerintem jól választott.
– Persze, csak hiszed! – vetette közbe egy fiatal srác. – A tetőn mászkálni nem leányálom.
– Csak ha nem holdkóros! – zrikálta a beszélgetőket egy kék, kockás inges, aki a pultnál állt.
– Veletek nem lehet komolyan beszélni. Mindenből viccet csináltok – mérgeskedett a középkorú férfi.
– Na, ne haragudj! – próbálta engesztelni a kék, kockás inges. Hozzá tette: – Gyere, lökjünk be egy felest! – invitálta a középkorú férfit, akit aztán nem kellett noszogatni, mert odajött a pulthoz.
A meghívó fél kikérte a feleseket, koccintottak:
– Egészségedre! – A tiedre is! – mondták külön-külön és lekergették torkukon az italokat.
Pillanatnyi csend keletkezett, majd a kék, kockás inges folytatta:
– Mit kell csinálni ahhoz, hogy valaki vállalkozó legyen?
A középkorú férfi egy rövid ideig gondolkodott. Aztán azt mondta:
– Már beszélt a sógorom erről a vállalkozói lehetőségről. Kell csinálni egy BT-t. Ezt nevezik Betéti Társaságnak. Ehhez elegendő két ember. A sógorom az egyik, ő a beltag. Tisztsége ügyvezető igazgató. Aztán kell egy kültag. Az van, mert mindig egy segéddel dolgozik.
Eddig csöndesen üldögélő, bajszos férfi, úgy jóval a hetvenen felül, megszólalt.
– Akkor ez olyan, mint a katonaságnál volt!
Nem szóltak, csak érthetetlen kíváncsisággal fordultak a bajszos férfi felé.
– Amikor maga katona volt, akkor még ilyen nem volt! – próbáltak vele vitatkozni.
Az öreg felállt, hogy nyomatékot adjon mondandójának.
– Az úgy volt, hogy a tizedes, az ügyeletes, a folyosón sorbaállította a kiskatonákat. Kiadta a parancsot, ki mit csinál. Sorolta: – maga katona, megy a wc-be takarítani, aztán a mellette lévő katonára mutatott. Maga is megy a wc-be takarítani, maga a parancsnok, de maga is takarít.
A többiek csendben hallgatták az öreget. A történet miatt kissé elmosolyodtak. Az öreg befejezte:
– Mi ez, ha nem a BT ősi formája?
Hozzászólások