Nem lehetne szebben:
őszi bokrok szemben,
nedves friss a reggel,
harmat fénysereggel.
Ám ki figyel oda?
Fénytörés vagy csoda.
A meghitt, mély csendben
jel az esőcseppben.
Szivárvány színhatás,
sok apró villanás,
ágtól az útszélig
az isten morzézik.
Mintha égből jönne,
s az angyalok könnye,
cseppé reményülve
várják, kiderül-e?
Hozzászólások