Nyitott lélekkel indultál utadon,
Azt hitted, vár rád a végtelen szabadság.
Szemedben tűzzel rohantál szabadon,
De a sötétség oly hirtelen borult rád.
Rájöttél: mindent falak vesznek körül,
Hol vékony, törhető, hol vastag falak.
Tudod, hogy a szabadság sokba kerül,
Álmaid elégtek, maradt a salak.
Az emberek már túl kényesek lettek,
Nem fáradnak azzal, hogy megértsenek.
Amit lehetett, már mindent elvettek,
Új családod neve: SZÁMKIVETETTEK.
Szóljon hozzá!