Tőlem olyan távol, hogy szabad szemeimmel
már nem láttam, inkább csak sejtettem,
nagy mozgolódás támadt nemrég a szemközti
fákon: két madár valami nagy fészket épített.
Ágakból rótták egymásra fészküket egy
magas fa ágai között, elképzelni sem tudtam,
milyen madár lehet? Tegnap aztán végre
megbizonyosodhattam róla: nemcsak a
képzeletem játszott velem, hanem valóban két
aprócska kismadarat rejt a fészek, pár naposak
lehetnek csak, még tolluk is alig akad, éhes torok,
és pici csőr csupán a két kismadár. Egy dolmányos
varjú költött fenn a fán! Mintha csakis az én
magányomat akarták volna feloldani, nekem üzenni:
már nem vagyok egyedül, minden reggel köszönhetek
nekik: jó reggelt, kis csibék! Tőlem olyan távol, hogy
vaksi szemeimmel már nem látom, három madár a
bizonyosságot, és a reményt hozta el nekem.
2021 05 28
Fotó: Kis Zsuzsanna
Hozzászólások