Tisztelt Olvasók!
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
1935: Rónaky Kálmán dr. színházunk múltjáról
Rónaky Kálmán húsvéti tojás gyűjteménye 1907 (Forrás: Janus Pannonius Múzeum Pécs)
Dr. Rónaky Kálmán (1864-1946) jogász, árvaszéki ülnök, újságíró, helytörténész a konzervatív szellemű Dunántúl (1911-1944) napilap 1935. december 15.-i számában „A régi Pécs” címmel, és „Színészet 76 év előtt” alcímmel fontos történeti írást jelentetett meg, amelyben visszatekintett az 1895.-i, a Pécsi Nemzeti Színház megnyitása előtti évtizedek helyi színháztörténetére. (Érdekességként megjegyzem, hogy az 1907-es országos kiállításon húsvéti tojásgyűjteményét tette közszemlére.) Mivel fontos közlemény ez ebben a témában, örömmel adok teret ennek.
„A Mária-utcában (sic!) a Királyi Táblának a polgári leányiskola nyugatra eső része mellett lévő területén volt Pécs állandó színháza. 1839-1840. évben épült és 1840-ben nyitották meg. Schmidt Sándor, a pesti német színház igazgatójának és társulatának jutott a szerencse, hogy elsőnek játszhattak e – dicsekvés nélkül lehet mondani – szép és nagy színházban, melynél több vidéki nagy Városi Színháza most sem különb. A pécsi „Bürgerlische Jessellischaft” tagjainak erős akarata, lehet mondani szívóssága hozta létre a kultúr intézményt, melyet 1886-ban – állítólag tűzveszélyes volta és több gerendának elkorhadása miatt – zárt be a hatóság. Ezáltal kötelezte önmagát a város, hogy új színházat létesítsen, mi tíz éven belül meg is történt. Ezt Somogyi Károly színigazgató és társulata nyitotta meg.
Az akkori színház, az Oertzen-ház (Forrás: Csorba Győző Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye)
A Mária-utcában levő régi színházakban sok neves színigazgató jó társulata működött. Így Károlyi Lajos, Csóka Sándor, Bogyó Alajos, Haxi Mihály és Szabó József mint társak, Gerő Andor, Hetényi Béla, Molnár György, Arady Gerő, Völgyi Miklós, Latabár Endre a múlt század hervadhatatlan érdemeket szerzett), magyar jeles színigazgatók kitűnő társulata szórakoztatták a pécsi közönséget. Eleinte a fő, a téli szezonban a német színtársulat szerepelt, és csak a Húsvét utáni idő volt a magyar társulaté.
Somogyi Károly színigazgató (Forrás: Wikipédia)
De csakhamar megfordult a sorrend. A téli, a főszezonban a magyarok játszottak, és a Húsvét utáni időben játszottak csak a németek. 1876-ban teljesen megszűnt a német társulatok szereplése. A hatóság ezután nem adott már több engedélyt a német társulatok játszására. Ezóta (sic!) csak a magyar színészet uralja a pécsi színházat.
Latabár Endre, a dinasztia-alapító (Forrás: Wikipédia)
Az 1858-1859. évi színházi idényben Molnár György, a rendezői nagy tehetségéről nevezetes színigazgató kitűnő társulata működött nálunk. Itt játszott, mint rendes tag, Prielle Kornélia, utóbb a budapesti Nemzeti Színház (sic!) erős oszlopa, drámai nagy hősnője, később páratlan anyaszínésznője, a magyar színészet gyöngye, kitűnősége, ki, ha franciának születik, világhírű lett volna. Továbbá Bényei István, az országos Színész Egyesület (sic!) egyik megteremtője, és szerzője, a magyar színészet büszkesége. Úgy Ódry Lehel, ki később a budapesti operaháznak elsőrangú tagja volt.
Molnár György színigazgató (Forrás: Wikipédia)
Előadásra kerültek 1858-ban, október 9-én Bánk bán, eredeti dráma, Huszárcsíny, eredeti énekes népszínmű, okt. 11. Fenn az ernyő, nincsen kas, eredeti vígjáték, Howoodi ágya, dráma, okt. 14. Liliomfi, eredeti éneked vígjáték, okt. 16. Essex gróf, szomorú játék, okt. 17. A juhász, eredeti énekes népszínmű, okt. 19. Dózsa György, eredeti dráma, okt. 20. Gauthier Margit, a kaméliás hölgy, dráma, okt. 22. Legjobb az egyenes út, vígjáték és Szeleczky István zeneművész nagy hangversenye, okt. 23. Vid, eredeti dráma, okt. 24. Viola, énekes eredetei népszínmű, okt. 26. Fiatal Keresztanya, vígjáték és a Tiszaháti libácska, vígjáték, okt. 27. Rokkant huszár, énekes népszínmű, Udvarhelyi Miklós, a pesti Nemzeti Színház (sic!) művészének első felléptével, okt. 28. Haramiák, dráma, Udvarhelyi Miklós második felléptével, okt. 30. Aranylakodalom, színmű, Udvarhelyi Miklós 50 éves színészi pályája emlékünnepe és harmadik föllépte, okt. 31-én Csikós, eredeti népszínmű, Udvarhelyi Miklós negyedik fölléptével.
Prielle Kornélia (Forrás: Wikipédia)
November hóban a következő darabok kerültek színre: 1-én Béla futása, eredeti dalmű, Udvarhelyi Miklós ötödik fölléptével, 3. Hazatértek, eredeti dráma, 4. Richeliue, (sic!) vígjáték, Mátrayné fölléptével, 5. Bíbor és gyász, dráma, Udvarhelyi Miklós hatodik fölléptével és jutalomjátéka, 10. Navarrai királyné regéi, vígjáték, 11. Fenn az ernyő, nincsen kas, eredeti vígjáték, 12. Női harc, vígjáték, 13. Gauthier Margit, a kaméliás hölgy, dráma, Prielle Kornélia jutalomjátéka, 14. Szökött katona, eredeti énekes népszínmű, 15. Sárika, vígjáték, 16. Kollossus, dráma, 17. Házassági három parancs, színmű, 18. Fiatal keresztanya, vígjáték, úgy a szerelem és örökség, vígjáték, 19. Kemény Simon, eredeti dráma, Fehérváriné javára, 21. Peleskei nótárius, eredeti bohózat, 22. Bánk bán, eredeti dráma, 23. Cigány, eredeti énekes népszínmű, 24. Medicis (sic!) Mária, vígjáték, 15. (itt tévedés , nyomdahiba van, 25. akart lenni) Egy nő, ki az ablakon kiugrik, vígjáték, 27. Brankovics, eredeti dráma, Mátrai Mari javára, 18. (itt megint egy sajtóhiba!28.) Vén bakancsos, és fia, a huszár, eredeti énekes népszínmű, 29. Paul Jones, dráma, 30-án Ördög része, vígjáték.
Udvarhelyi Miklós (Forrás: Digitális Képarchivum)
A decemberben előadott darabok: 1-én Petronella, vígjáték és Ő nem féltékeny, vígjáték, 2. Alama, vígjáték, 4. Marcsa, az ezred lánya, énekes vígjáték, Molnárné, Laura asszony javára, 5. Politkus csizmadia, bohózat, 7. Suliván, vígjáték, 8. Pünkösdi királyné, eredeti énekes vígjáték, 9. XII. Károly, vígjáték, 11. Fehérek, dráma, Takáts Kálmán javára, 12. Notre Dame toronyőr, népjáték, 14. Don Caesar, dráma, 15. Szökő év, vígjáték, 16. Ő nem féltékeny, vígjáték, és a Becsületszó, vígjáték, 18. Tücsök, népjáték, Mátrai Laura javára, 19. Nagyapó, eredeti népszínmű, 21. Uriel Akosta, dráma, Horváth György javára, 22. 23. 24. 25-én a Színház javára, 26. Kísérlet, eredeti énekes népszínmű, 27. Howoodi árva, dráma, 28. Károly úr bogara, vígjáték és Egy nő, kinek elvei vannak, vígjáték, Tímár János és felesége, Nagy Róza javára, 29. Angyal és daemon (sic!) vígjáték, 30. III. Richárd király, dráma.
Várady Ferenc színigazgató (Forrás: Wikipédia)
Amennyiben figyelemmel kísérjük a darabok menetét, reá jövünk, hogy három hónap alatt csak a következő darabok kerültek ismételve színre, de ezek is csak egyszer: Bánk bán, Howoodi árva, Gauthier Margit, a kaméliás hölgy, Fiatal Keresztanya, Ő nem féltékeny, Fenn az ernyő, nincsen kas, Cigány. Azt is látjuk a műsorból, hogy Karácsony két ünnepén és az előtte való két nap, azonkívül a hónapok több napján nem tartottak előadást.
Kaméliás hölgy-Sarah Bernhardt 1896 (Forrás: Wikipédia)
A társulat tagjai voltak: Molnár György igazgató és rendező, Bényei István, Csiky György súgó, Demjén Mihály, Fehérvári Antal díszrendező, Fekete Imre ügyelő, Gyöngyösi Pál könyvtárnok, Horváth György, Károlyfi Béla, Kendy Gusztáv, Kovácsi Pál, Odry Lehel, Ozoray Árpád súgó, Tárkényi János festő, Prielle Péter, Sánta Antal, a Nemzeti Színházhoz szerződtették, mikor nyugdíjba került, a Nemzeti Színház egyik pénztárosa lett. Szép József, Takács Ádám rendező, Tarnai Sándor, Tímár János, Török Zoltán, Vasvári Kovács József, Várady Ferenc, Zádor Zoltán, Dobozi Lina, Fehér Karolina, Fehérváriné Anna, Feketéné Teréz, Gyöngyösiné Júlia, Hetényi Katalin, Horváthné Erzsébet, Mátrai Mari, Molnárné Laura, Prielle Kornélia, Szaplonczai Ida, Szépné Laura, Takácsné Antónia, Tímárné Róza, Váradyné Emília.
Bánk bán – E Kovács Gyula 1892 (Forrás: Wikipédia)
Gyermekszereplő: Várady Antónia, Karmester: Latzkó Gergely, két jelmez készítő, hat díszítő, két színlap osztó, két világosító, hat jegyszedő, egy pénztárnok (Markovics Antal), egy színházi szolga. Fodrász a város egy ismert érdekes alakja, boldogult édes atyám borbélya is volt: Haska József, egy segéddel, Vendégek: Udvarhelyi Miklós és László József a pesti nemzeti színháztól, Szelecky István zeneművész. A társulathoz a tél folyamán fölvétettek: Károlyfi Béla, Kendy Gusztáv, Ozoray Árpád súgó, Tarmai Sándor. A társulattól elmentek: Demjén Mihály, Tarmai Sándor, Sánta Antal. A társulatnál elküldettek: Csiky György súgó, Károlyfi Béla, Katona Zsigmond díszítő, Prielle Péter. A darabok közül csak egy-kettő él még ma is a színpadokon, (Bánk bán, Gauthier Margit, a kaméliás hölgy, Liliomfi, Cigány, Szökött katona, Csikós, Vén bakancsos és fia a huszár stb.), a többi a múlté.
A tagok pedig már mind, már az örök hazában pihennek. Sírjuk emlékkövére lehet írni azt a kis verset, mit Szatmáry Árpád (a Szatyi néven emlegetett kitűnő komikus) a Vígszínház elsőrendű volt tagjának sírkövén olvasható a budapesti Kerepesi-úti temetőben, mit Jakab Ödön író írt. Amig lejárt itt napjai sora, Egész élete deszkákon folya sic!), S most is, hogy sírba vitte a halál, Egész világa – egy pár deszkaszál.”
Amint látható, ez a kitűnő áttekintés meggyőző forrásértékkel bír úgy színházpolitikai, mind előadás-vezetői, mind színészi szempontból, az utókor számára. Ezért is érdemes volt közölnöm, és még azért is, hogy fejet hajtsunk helytörténetírásunk dicső és szorgalmas munkása, dr. Rónaky Kálmán emléke előtt.
Hozzászólások