Meghal az ég, éled a föld • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Meghal az ég, éled a föld

Sistereg az út a napon
Szikrázik a puskapor
A felhős ég mélyen ráborul
Készül az égi háború

Kihalt utak, terek
Riadt szemű apró gyermek
Csend, halál, és vákuum
S villan az égi vaku

Dörrenés és újabb szikra
A mennyboltról hulló égi szikla
Földhöz ütődve kova
Elkezdődött az ég ostroma

Haragos léptek fel-alá
Mely a csendet felfalá
Az összes szurony előre szúr
Az égből színtelen vér hull

Sikolt az ég, s morog
Haláltusájában horkol
Szakad a bőr, dől a vér
Az összes vércsepp földet ér

A vérszomjas föld hogy issza
Hogy az élet virágát kinyissa


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS