Japán Ázsia és az egész világgazdaság egyik legfejlettebb országa. Miközben a 19. század közepén a fejlettsége még Magyarországéhoz volt hasonló, a 20. század alig két évtizedének szédítő sebességű fejlődése a világgazdaság élére repítette. Mi volt a titkuk? Mit csinálnak másképp? Mit tanulhatunk mi mindebből?
A Japán: társadalom 5.0: A történelmi múltból a szuperokos jövőbe – a magyar történelem tükrében című kötet szerzői nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint hogy egy kötetben mutassák be a „japán csoda” történelmi, kulturális és politikai-társadalmi mozgatórugóit, és párhuzamba állítsák a japán és a magyar történelmi, kulturális és politikai-társadalmi egybeeséseket. Céljuk az volt, hogy körbejárják, vajon Magyarország milyen mintát és tapasztalatokat vehet figyelembe a jövőképe megalkotásakor, ha a japán társadalom 5.0 koncepciót veszi alapul. A kötet emellett segíti a múlt, a jelen és a közeljövő folyamatainak megértését, ezáltal hazánknak a 21. század kihívásaihoz való sikeresebb alkalmazkodását.
Japán a „jövő társadalmának laboratóriuma”, így ami ott zajlik, az tíz-tizenöt éven belül a világon mindenhol, így hazánkban is látható következményekkel fog járni. A jövő fürkészése ezért fontos és szükségszerű lépés mindenki számára, akit egy kicsit is érdekel a fenntartható fejlődés. Ám Japán nemcsak a fejlettsége miatt jó példa, hanem azért is, mert a számos (sokszor meghökkentő egybeesést mutató) történelmi párhuzam mellett a földrajzi-nyelvi izolációnk, demográfiai helyzetünk és az energetikai kiszolgáltatottságunk is hasonló vonásokat mutat. Az öregedő társadalom kihívásai, az életmód fontossága, a családi munkamegosztás nehézségei és az öngyilkosság problémája nem ismeretlen Japánban sem. Csakhogy Japán válasza a felmerülő kihívásokra egyben az ország jövőképe is arról, miként kívánják megoldani a legfejlettebb technológiák segítségével a társadalmi problémákat. Mindemellett a távol-keleti ország abban is példamutató, hogy a modernizációs folyamatokat nem a nyugati példák kritikátlan átvételével, hanem a hagyományok és a nemzeti tradíciók céltudatos és közös megőrzésének bázisán valósítja meg.
A könyv a japán történelem nagy fordulópontjai, az akkor felmerülő kihívások és az azokra adott válaszok, valamint ezeknek a magyar történelemben is fellelhető esetleges párhuzamainak a bemutatása révén teljesedik ki. Így egyszerre mindkét nép különleges krónikája is egyben. Ennek ellenére semmiképp se olvassuk történelemkönyvként, bár neves szerzői, lektorai a japán és a magyar történelem átfogó ívű és színes palettáját vonultatják fel. A kötet tudományos alapossággal készült ismeretterjesztő mű, amely hangvételével és nyelvezetével, valamint látványos és figyelemfelkeltő grafikai elemeivel, eredeti és korabeli képeivel széles olvasóközönséget céloz meg – de leginkább a nyitott, érdeklődő és kíváncsi olvasóknak szól, akik többet szeretnének megtudni e két országról, valamint a japán jövőképről.
A kötet szerkesztője, dr. Lovászy László a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, miniszteri főtanácsadó és ENSZ emberjogi szakértő, volt európai parlamenti tanácsadó. Eddig több mint negyven tudományos, illetve közéleti írása jelent meg Japánról, illetve a Japánban is zajló automatizációról, robotikáról és biotechnológiáról.
A Japán: társadalom 5.0 című kötet, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban, valamint webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon.
A kiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán (www.facebook.com/PallasAtheneKiado) és podcastcsatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.
Hozzászólások