Kilencvenhét éves korában, augusztusban hunyt el Yayoi Kusama, a kortárs vizuális kultúra abszolút ikonja, aki radikális látásmódjával örökre átírta a modern művészet történetét. A „Pöttyök Királynőjeként” ismert japán avantgárd alkotó távozása nemcsak egy rendkívüli életút lezárása, hanem egy olyan korszaké is, amelyben a művészet a legmélyebb belső szorongások és a társadalmi igazságosság univerzális nyelvévé vált.
Április 24-én nyílt meg a Manga – Hokuszai – Manga című vándorkiállítás Budapesten. A kiállítást őexcllenciája Kimura Tetsuya nagykövet nyitotta meg, aki a kiállitást követő fogadás után válszolt lapunk kérdéseire.
2026. április 24-én nyílt meg a Manga – Hokuszai – Manga című vándorkiállítás a Néprajzi Múzeumban. A tárlat a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760–1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteményéhez.
A Japán Alapítvány szervezésében, a JFF Online Japán Filmfesztivál keretében 2024. június 5. és június 19. között az ország bármelyik pontjáról, eredeti nyelven, magyar vagy angol felirattal, otthonunkban, a kanapéról ingyenesen nézhetünk meg 23 japán filmet, köztük Kinosita Keiszuke Twenty-Four Eyes (Tizenkét szempár) című Golden Globe nyertes klasszikusát.
Japán Ázsia és az egész világgazdaság egyik legfejlettebb országa. Miközben a 19. század közepén a fejlettsége még Magyarországéhoz volt hasonló, a 20. század alig két évtizedének szédítő sebességű fejlődése a világgazdaság élére repítette. Mi volt a titkuk? Mit csinálnak másképp? Mit tanulhatunk mi mindebből?
Lüszterlepkék és mázmadarak címmel időszakos kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők a Zsolnay Múzeum japán gyűjteményéből, a Zsolnay-japonizmus témakörben június 23-tól. A Dénes Mirjam kurátor által összeállított tárlat a „Zsolnayak Japánjára” koncentrál: feltárja a gyár és a család gazdag japán tematikájú forrásait, bemutatja a „kölcsönzés”, „átértelmezés” és „újragondolás” folyamatait, és vázolja, hogyan formálta a gyár és vevőköre ízlésvilágát a japán művészet befogadása.
A szerző, Ronald S. Green az ázsiai vallások professzora, a japán buddhizmus történetének és filozófiájának szakértője e kötetével a sintó átfogó megértését célozza. Megközelítésében a sintót egy hosszantartó kulturális jelenségként kezeli, amelynek elemei Japánban jelenleg is komoly hatással vannak az emberek erkölcsi értékrendjére és a mindennapokra.
2014. október 31-én nyílt meg Verbőci Patrícia A Nő Japánban című fotókiállítása Pécsett. A tárlat január 6-ig tekinthető meg a FIKSZ (Film, Irodalom, Képzőművészet, Színjáték) összművészeti térben a Széchenyi tér 2. alatt. A kiállítást szerzőtársunk Komlós Attila, és Bittner Mónika, a FIKSZ munkatársa nyitották meg. Az alábbiakban Komlós Attila megnyitóbeszédének szerkesztett változatát közöljük.
2014. május 24-én 16 órakor nyílik Verbőci Patrícia fotókiállítása a szigetvári várban található Szulejmán szultán dzsámiban, A Nő Japánban címmel. A kiállítást Konkoly Gergő és Vanyúr István nyitja meg. Verbőci Patrícia művészeti tanulmányai befejezése után elnyert egy egyéves ösztöndíjat Japánba, ahol inspirálva a különleges építészettől, emberektől és általában az őt körülvevő világtól elkezdte fejleszteni azon képességeit, melyek lehetővé tették, hogy észrevegye és „elkapja” a jó témát jó időben.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
