Közérthetőbb jelentésekre törekszünk. Beszélgetés Domokos Lászlóval az Állami Számvevőszék elnökével • Hetedhéthatár

Napi aktuál

Közérthetőbb jelentésekre törekszünk. Beszélgetés Domokos Lászlóval az Állami Számvevőszék elnökével

Elnök Úr! Az első kérdésem az együttműködéssel kapcsolatos. Említette, hogy szeretne több állami szervezettel együttműködni, köztük a Legfőbb Ügyészséggel.  Kíváncsi lennék, hogy gondolja az együttműködést a Parlament Költségvetési-pénzügyi és Számvevőszéki Bizottságával, amelynek Jobbikos elnöke van, és korábban az állami Számvevőszék alelnöke is volt?

Domokos László (j) és a szerző

Úgy gondolom, hogy ennek a bizottságnak, amelynek kilenc évig tagja voltam, legutóbb alelnöke, egyik legfontosabb partnere a Számvevőszék. Eddig így volt, és ezt a helyzetet szeretném továbbra is megtartani. Nyilvánvalóan új helyzet áll elő, amitől nem lehet elvonatkoztatni. Továbbra is ezt a kapcsolatot szeretném fenntartani és igyekszem a szakbizottság részére az információkat, a szükséges jelentéseket időben rendelkezésre bocsátani.  Összefoglalva: nem lesz változás ezen a területen.

Bizonyára tájékozatták Önt munkatársai, hogy eddig már tíz éven keresztül átadásra került a Hágelmayer díj. Folytatja ezt a hagyományt?

A múlt héten történt meg a tényleges átadás-átvétel befejezése, ez a kérdéskör is szerepet kapott benne. Jelenleg még nem született döntés. Úgy gondolom, minden, ami jó – márpedig az erkölcsi elismerés egy szervezetben az – annak a hagyományát tovább szeretném folytatni. Szándékom, hogy ez a díj továbbra is legyen. Mód legyen rá, hogy a legjobban legkiemelkedőbb társadalmi és a szakmai munkát végzők számára rendelkezésre álljon.

Ön egy korábbi interjúban azt nyilatkozta, hogy nemcsak a negatívumokról fognak beszámolni, hanem a pozitívumokról, amelyek mintául szolgálhatnak. Ezt hogy gondolja publikálni?

Eddig is voltak ilyen törekvések. Fontosnak tartom, hogy amivel vizsgálataink során találkozunk és követendőnek tartunk, ismertessük a széles közvéleménnyel. A számvevőszéki vizsgálatoknál mindenki csak azt kérdezi, mi lett a rossz, nem pedig azt, hogy mit csináltak jól. Azt gondolom, hogy a jelentésekben legalább annyi a jó gyakorlat, csak nem kap kellő hangsúlyt. A Számvevőszéknek van egy kutatóintézete, ezért a jó gyakorlatokat szemináriumok keretén belül kellene ismertetni. Éppen most adtam ki ezzel kapcsolatban a vezetőknek azt a feladatot, hogy gyűjtsék össze az elmúlt időszak jelentéseiben megtalálható pozitív gyakorlatokat. Elképzelhetőnek tartom, hogy a jól működő szervezetek maguk ismertessék a saját hasznos közpénzek és közvagyonnal kapcsolatos cselekvéseiket, intézkedéseiket.

Ön említést tett arról, hogy lesz majd vizsgálat, amely az önkormányzatokkal foglalkozik. Gondolom, mivel korábban ezen a területen tevékenykedett, részt fog benn venni.

Nem feltétlenül. Az önkormányzatokat nem szeretném túlhangsúlyozni. A közpénz felhasználás szempontjából, nagyon fontos a szerepük. Szeretném megemlíteni, hogy budapesti önkormányzatok vizsgálati tapasztalatairól még sosem volt sajtótájékoztató. Már intézkedtem két kerület vonatkozásában – ez a VI. és VIII. kerület. Fontosnak tartom – amiről a sajtótájékoztatón szó volt – hogy zárszámadási törvényről és a Vagyonkezelő Zrt. beszámolójáról legyen tájékoztatás. Az önkormányzatokkal és más egyéb területtel kapcsolatos ügyeket Warvasovszky  Tihamér elnök helyettes felügyeli.

Mit ért azon elnök Úr, hogy közérthetőbben szeretné interpretálni a jelentéseket?

Nagyon sok kritika érte nem nyilvánosan – de említhetném, amikor képviselőkkel beszél az ember vagy a sajtó munkatársaival – elhangzik, hogy tulajdonképpen mit állapított meg és mit javasol a Számvevőszék. Sok esetben gondot okoz a hétköznapok szempontjából, ezért egyszerre kell a közvélemény számára is érthető, de szakmailag megfelelő megfogalmazásokat keresnünk. Ez azt jelenti, hogy a szak zsargont szükséges „magyarítani”. Azért ne feledjük el a szakemberek saját maguk fogalmi rendszerét használni, sok esetben nem is a magyar, hanem az angolszáz közgazdász nyelvet.  Sokszor azt tapasztalom, hogy a közszféra szakemberei sem értik, hogy mit mond a Számvevőszék. Sok esetben a vizsgálati cél megfogalmazása  sem közérthető és utána  már a végén az összehasonlítható számokat sem értik. Célunk, hogy érthető legyen mindenki számára nemcsak annak a 38 önkormányzatnak és az érintett négy minisztériumnak szakemberi számára például egy energetikai jelentés.

Kívánja Ön bővíteni kapcsolatát más országok Számvevőszékével?

Válaszom igen. Az átadás-átvételnek fontos része volt, hogy az állami Számvevőszék milyen külpolitikai stratégiával lépjen fel. Hiszen Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke, ez egy kihívás a Számvevőszéknek is. Fontos az együttműködés a Visegrádi négyekkel – inkább hatokkal – amely korábban is működött. Az Európai Unió Számvevőszékével is együtt kell tevékenykedni.

Milyen lesz a kapcsolat az INTOSAI-val, amelynek négy évig elnöke volt a magyar Számvevőszék elnöke?

A háromévente megrendezett INTOSAI kongresszust a közeljövőben tartják. Ez lehetőséget ad a személyes kapcsolatok kialakítására. Magyarország ebben a szervezetben nagyon komoly szerepet töltött be. Igazából 2004 óta inkább az Európai Unió kebelében működő Európai Számvevőszék felé kell fordulnunk. Más a helyzet, ezért újra kell értékelnünk nemzetközi kapcsolatainkat. Egy témát kiemelnék Önnek: ez a katasztrófavédelem és a helyreállítás. Ebben a témakörben megkerestek minket, hogy aktívan vállaljunk szerepet. Ez nagyon fontos, mivel hazánk is szeretne majd az európai vis major alap pénzéhez hozzájutni. Ez egy utóellenőrzési és támogatási rendszer. Fontos, hogy a magyar állami Számvevőszék az Európai Uniós ellenőrzésekben átmenjen a vizsgán. Véleményem szerint a témákhoz kapcsolódó nemzetközi kapcsolatokban fontos a mi szerepünk, amint ez a konkrét példa is mutatja.

Domokos László életrajza

A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1983-ban. Ezután a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen hallgatott közgazdaságtant, a diplomáját 1988-ban szerezte meg. 1991-ben az Államigazgatási Főiskola Továbbképző Intézetében szakközgazdász diplomát szerzett. Ezen kívül szervezetfejlesztő, stratégiai tervezői gyakorlata is van. 1988-1990 között a Békés Megyei Univerzál Kereskedelmi Vállalat osztályvezetője volt. 1990-1994 között Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzati Hivatalának gazdasági ügyekért felelős alpolgármestereként tevékenykedett. 1995-1998 között költségvetési szervek és vállalatok gazdasági tanácsadója volt. 1998-2002 között a Fidesz parlamenti frakciójának frakcióvezető-helyettese, a gazdasági kabinet vezetője volt. 2001 óta a Magyar Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának alelnöke. A 2002. őszi önkormányzati választások eredményeként tagja lett a Békés Megye Képviselő-testületének, ahol a Gazdasági és Környezetgazdálkodási Bizottság elnökeként és a Fidesz frakció frakcióvezetőjeként dolgozott. 2006. május 30. óta a Költségvetési-, Pénzügyi- és Számvevőszéki Bizottság alelnöke.

2010 júniusában Domokost az Állami Számvevőszék élére jelölte pártja, posztját várhatóan 12 évig látja el.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS