Tisztelt Olvasók!
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot. A sorozat történetében folytatom azt a múltidézést, amelyben az Arcanum nevű, előfizetést igénylő Digitális Tudománytárban megtalálható helyi sajtóból is idézek, főként a Dunántúl és a Pécsi Napló napilapokból.
1934: a színházi évad zárása (harmadik rész)
Sorozatom újabb részében szintén a konzervatív-katolikus „Dunántúl” (1911-1944) című napilap 1934. május 2.-i számában található színházi híreket szemlézem először onnan, ahol abbahagytam. Az idézetek itt is az újság „Színház” és „A színházi iroda hírei” rovatokban találhatók. Ahogy az elmúlt két részben, itt sem közlöm a szereplők adatait, azt a végén külön fogom megtenni.
Sziklay József
(Forrás: Hangosfilm)
„Helyet az ifjúságnak – filléres helyárakkal. Berczy Géza kitűnő alakításával a főszerepben kerül színre csütörtökön délután filléres helyárakkal az évad nagy prózai sikere, a Helyet az ifjúságnak.
Kertész Dezső és Sziklay József vendégfellépése a pécsi Nemzeti Színházban (sic!). A fővárosi színházi világ két ismert művésze vendégszerepel péntektől kezdve a pécsi Nemzeti Színházban. Kertész Dezső és Sziklay József, a budapesti Király Színház kitűnő művészei, akik a fővárosi lekötöttségük miatt vidéken még alig szerepeltek, Pécsett a Kék lámpás és a Viktória operettekben lépnek fel.
Sziklay Józsefet a királyszínházi nagy sikereinek híréből ismeri a közönség, míg Kertész Dezső, a Király Színház énekes bonvivánjának országosan ismert művészhírén kívül még közelebbi kapcsolatai is vannak Pécs városával. Bátyja, Kertész Mihály a pécsi színpadról indult el a filmek világába, ahol elismeréssel teljes világhírnevet szerzett a magyar filmrendezés művészetének. Minkét operett nem felemelt helyárakkal kerül színre a vendégművészek felléptével. Pénteken este a Kék lámpás és vasárnap este ismét a Kék lámpás operettben gyönyörködhetik a pécsi közönség művészi játékukban.
A Szentmise titkai – ifjúsági előadásban. A pécsi iskolák és intézetek részére szerdán, május 9-én délután fél 3 órakor mutatják be (Pedro) Calderonnak a Szentmise titkai című vallásos misztériumát. A rendezőség ez úton is kéri az iskolák és intézetek vezetőségét, hogy jegyelőjegyzéseiket, a kellő elhelyezkedés céljából szombatig a színház pénztáránál bejelenteni szíveskedjenek. A Szentmise titkai ünnepi előadása a nagyközönség részére áldozócsütörtökön délután 6 órakor lesz. Jegyek előre válthatók a Szent István könyvkereskedésben, a Szent Antal bazárban és a színház pénztáránál.”
Kertész Dezső
(Forrás: Wikipédia)
Térjünk át a „Dunántúl” 1934. május 3.-i számára. Itt „Őméltósága soffőrje (sic!)” címmel értékelés jelent meg a talányos szignójú ”sz. g.” tollából.
„Békeffy István és Gyöngy Pál ma este bemutatott operettjében mindenki játszik a tűzzel. Elkezdi a férj a gépírónővel, majd őnagysága az álsoffőrrel. Szerencsére egyik sem égeti meg magát, csak a végén cserélődnek fel a szerepek az elválásnál, amikor az álsoffőrből őnagysága férje lesz, a férj pedig a gépírónővel kárpótolja magát a törvényes formák között. Nem állítjuk, hogy valami nagyon erkölcsnemesítő, de azt az egyet készséggel elismerjük, hogy a darab szellemes, és a szerző nem használ rikító színeket.
A közönség pompásan mulatott, és élvezettel hallgatta a fülbemászó muzsikát, amely csupa ritmus és dallam. A bemutató elsősorban Mezey Máriának hozott ragyogó sikert. Istenáldotta tehetségű művésznő, aki a legkisebb nüanszokra is gondot fordít. Egész este melegen ünnepelték. Vágó Märy bájos egyénisége ezúttal is hódított. Nagyon kedves volt Szendrey Júlia is a Happy görl (sic!) szereplében. A férfiak közül elsőnek Galetta (Ferenc) érdemli a legnagyobb dicséretet. De kitűnő volt Keleti (Árpád) is, mind a ketten osztozhatnak a szép sikerben. Berczy Géza ma elemében volt, és talán egyik leghálásabb szerepét játszotta. Nagyon jó volt Késmárky (Kálmán) detektívje és Kallós Emil soffőrje is. Külön megdicsérjük a Happy görlöket, akik nyíltszíni tapsot kaptak. Az előadás megérdemli a sorozatos sikert.”
Pedro Calderón de la Barca
(Forrás: Wikipédia)
Itt – érdekes módon – egy helyi erőket támogató hirdetés következik! „Pécsiek csak pécsi kereskedőknél és iparosoknál vásároljanak!”
Utána pedig, – mintha mi sem történt volna – ezekkel a hírekkel folytatódik az összeállítás. „A Szentmise titkai ünnepi előadás. Áldozócsütörtökön délután 6 órakor a Nemzeti Színházban mutatja be a pécsi tanítóképző intézet báró Eötvös József 658-as cserkészcsapata 120 közreműködővel Calderon irodalmi remekét, a Szentmise titkai című vallásos misztériumot. A darab képeiben a pécsi székesegyház monumentális díszlete mellett a baldachinos (sic!) főoltár beállítása, továbbá az ősoltár és a mennyország díszletei fognak megkapó hatásokat kelteni. A misztériumban az intézet énekkara, zenekara is részt vesz. Az ünnepi előadás iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg, s a rendezőség kéri a közönséget, hogy a fenntartott jegyek igénylésével egyenesen vitéz Széky Pál intézeti tanárhoz szíveskedjék fordulni. Megye u. 22., püspöki tanítóképző.
Békeffy István
(Forrás: Wikipédia)
Szentmise titkai – ifjúsági előadás. Az iskolák és intézetek részére szerdán délután fél 3 órakor mutatja be a csapat a csodálatosan szép ünnepi játékot. Jegyigénylések vitéz Széky Pál tanár és a színházi pénztár útján is eszközölhetők. Az ünnepi előadásra jegyek még kaphatók a Szent István Társulat könyvkereskedésében és a Szent Antal bazárban.”
A következő rovat hírei alatta pedig így szóltak. „Helyet az ifjúságnak – Berczy Géza felléptével. Ma, csütörtökön délután 5 órakor filléres helyárakkal kerül színre az évad legnagyobb vígjátéksikere, a Helyet az ifjúságnak, amelyet eddig hét előadáson tapsolt és kacagott végig a közönség.
Mezey Mária, 1940.
(Forrás: Darabanth)
Őméltósága soffőrje ma este. Ifj. Békeffy István és Gyöngy Pál hangulatos, szép zenéjű operett újdonsága, az Őméltósága soffőrje a tegnapi bemutatón általános tetszést aratott. A hangulatos szépségű operettslágert ma, csütörtök este megismétli az együttes Mezey Mária, Szendrey Júlia, Vágó Märy, Berczy Géza, a Vígszínház művésze, Galetta Ferenc, Keleti Árpád, Burányi Albin, Gáli Zoltán, Késmárky Kálmánnal a főszerepekben.
Kertész Gábor és Sziklay József vendégfellépései a pécsi Nemzeti Színházban. A fővárosi művészvilág két kiváló reprezentánsa, Kertész Gábor és Sziklay József, a budapesti Király Színháznak évek óta ünnepelt művészei lesznek vendégei három napon át a színháznak. Pénteken este a Kék lámpás diadalmas sikerű operettújdonságban, szombaton este és vasárnap délután 3 órakor a Viktória nagyoperettben, vasárnap este ismét a Kék lámpás operettben játsszák el a pécsi közönségnek azokat a szerepeket, amelyekkel a Király Színháznak ezt a két pompás operettjét sikerre vitték.
Kertész Gábor, 1928.
(Forrás: Wikipédia)
Kertész Gábor, Kertész Mihály, a világhírű filmrendező testvére játssza mindkét darabban a bonviván szerepet, s eleganciájával, kellemes énekhangjával, közvetlen játékmodorával bizonyára egy csapásra meghódítja a pécsi közönséget. Sziklay József, a Király Színház táncoskomikusának a neve is ugyancsak jóhangzású művésznév, s ebben a két operettben a ragyogó táncoskomikus szerepben feledhetetlenül be fogja vésni magát a pécsiek szeretetébe. Nem felemelt helyárak.
Szerelem rózsái – szombat délután. Szombat délután 3 órakor Galetta Ferenc látványos nagyoperettje Karl Lajos dr. szépséges zeneszámaival, Vágó Märy és Erdődy Kálmán táncaival, Mezey Mária, Galetta Ferenc és Keleti Árpád pompás alakításaival van műsoron – filléres helyárakkal.
Vasárnap délután 6 órakor – ünnepi filléres helyárakkal – Több, mint szerelem – Berczy Géza felléptével kerül színre.”
A helyi színházi előadások adatait „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával (1895-1949)” című, Futaky Hajna (1927-2011) által szerkesztett két kötetes műből vettem, amely az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadásában, 1992-ben jelent meg.
Hozzászólások