Csák Gyöngyi: Felmerült közben

Szépirodalom - vers

Felmerült közben

Fel-feltünedezik még a túlsó oldal,
lehetséges többé már nem olvas
szememből kialszik a fényes múlt, bár
emléke szenvedély s csupa parázs volt.

Felmerült közben megtorlás gyanánt
róhatta ki a hosszú várakozást
gátláscsillapító volt a tétova elme
az érzés örökre el lenne temetve?

Hiába várt annyi éven át,
nem tört meg az átok,
nem bújt elő, elém, csalódás
taszított el a békakirálytól.


Hozzászólások



Archívum

Partnereink