Egy fenntartható világ követei

Kultúra, művészet

Egy fenntartható világ követei

Csete György és Csete Ildikó életművéből nyílt tárlat a Műcsarnokban

Május 17-én nyílt meg a Műcsarnok legújabb kiállítása, amely Csete György (1937–2016), a magyar organikus építészet egyik alapító atyja, és felesége, Csete Ildikó (1940–2018) textilművész-képzőművész munkásságát mutatja be, együtt a Csete György vezette, 1970–1976 között működő és később Pécs Csoport néven ismertté vált építész társaság, a Pécsi Ifjúsági Iroda 1970-es évekbeli műveivel. A csoport tagjai Blazsek Gyöngyvér†, Csete György†, Deák László, F. Kovács Attila, Jankovics Tibor, Kistelegdi István†, Nyáry József† és Oltai Péter voltak. Csete állandó statikus mérnöki társa Dulánszky Jenő† volt.

Építészetük a természet, az építészet és az ember mára elveszített egységének helyreállítását, az ipari környezetpusztítás és az energiapazarlás megállítását, a szoláris energia (mai elnevezés szerint: megújuló energiaforrások) kiaknázását szorgalmazta.

A magyar organikus építészetet Csete György a 19-20. század fordulójának magyar szecessziós építészetéből eredeztette, fő célját pedig az anyanyelvű építészet megteremtésében látta, szemben az 1970-es években uralkodó nemzetközi modernizmus technicista sivárságával.

A tárlat Csete György világhírű Forrásházával (1970) indul, amely költői építészeti látomás ember és természet egységéről. Ezzel szinte egyidős a paksi atomerőmű lakótelepének első üteme, az ún. „tulipános házak” (tervezők: Csete György, Deák László, Kistelegdi István és Jankovics Tibor), amelyek a csoport nevét országosan ismertté tették a róluk kipattant sajtóvita révén, és amely a csoport feloszlatásához vezetett. A kiállítás termeit végigkíséri egy válogatás a Csete által egész életében A4-es lapokon készített, rendkívüli terjedelmű szabadkézi rajzsorozatából, melyeket „gondolkodó” rajzoknak vagy konceptuális diagramoknak nevezhetnénk.

Csete Ildikó az Iparművészeti Főiskolán folytatott tanulmányai után egy bő évtizedig a Goldberger Textilnyomógyárban dolgozott nyomottanyag-tervezőként, majd a szabad tervezői tevékenységet folytatta élete végéig. Szemléletét a gödöllői művésztelep alkotó szellemisége és az 1970-es évek finn iparművészete határozta meg: a művésztelepen keresztül a kalotaszegi népművészethez, a finnek révén pedig az európai modernitáshoz is kapcsolódott. Műveinek legfőbb témája és formai motívuma mindvégig a magyar múlt és a magyar népi, illetve növényi ornamentika gazdag, sokrétű világa maradt. Életműve azt bizonyítja, hogy nincsen szakadék a múlt és a jelen művészete között, mert mindkettő élő.

E gondolatkör a 2024. szeptember közepéig látogatható kiállítás fő üzenete is egyben, hiszen a mai ökológiai és civilizációs problémák pontosan e kérdések körül forognak.

Kurátor: Sulyok Miklós
Kurátorasszisztens: Dekovics Dóra
Közreműködő partner: Csete Alapítvány

A tárlat megnyitóján köszöntőt mondott Szegő György, a Műcsarnok művészeti vezetője, Csete Örs, a Csete Alapítvány kuratóriumi elnöke, Mezey Katalin Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, az MMA rendes tagja és Jankovics Tibor Ybl Miklós-díjas építész, a Pécs Csoport egykori, és az MMA rendes tagja.

Csete György és Csete Ildikó munkásságáról bővebb információ a csetek.hu oldalon tekinthető meg.

(Forrás: MMA)

 

Csete György: Forrásház, Orfű, 1970-1974. (Fotó: Panyik István)

Csete György: Megbékélés Kápolna, Beremend, 1998. (Fotó: Csete Örs)

A kiállítás részlete (Fotó: Nyirő Simon/MMA)

A kiállítás részlete (Fotó: Nyirő Simon/MMA)


Hozzászólások



Archívum

Partnereink