Csak ült a férfi
a sírkővel szemben
egyedül, egy kispadon.
Tekintete mereven
a múltba süllyedt,
emlékek közt kutatott.
Élénkek, elmosódottak,
jöttek sorba, szél fújta
levelekként hullottak
görnyedt vállára,
ami megroppant
az élet súlya alatt.
Az élet, egy pillanat,
elszállt, s utána
vajh mi maradt?
Csak az emlékek,
s mementóként
egy sírkő a fák alatt.
Szóljon hozzá!