Ember fölé növő hegymagaslatok
Csönd és szelídség
ritkás napfelkelték
nesztelen szemek tekintenek
Az el nem sírt könnyek
Mint megfáradt tevék Koponya-belül:
jégcsapok
Éjbe csuszamló hajnalok
Legyen Ön az első hozzászóló!
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Szóljon hozzá!