Erdő. Tisztás. Kunyhó. Hintaszék. Pipa. Nyugalom. Ősz. Magány. Béke. Boldogság.
A fák félig lehullott lombján átszűrődő napfénycsíkok nyugodtan esnek az avarra.
Pipafüst örvénylik lágyan felfelé, halkan de mesésen dalolnak a madarak.
Egy ősz szakállú remete hintázik a székében, miközben a tájban gyönyörködik.
Kutyája a széktől nem messze tartja napi megszokott pihenőjét. Halkan szuszog, szeme csukva, szinte teljesen kikapcsolódva, de azért éberen fekszik. Szundikál.
Közben.
Város. Beton. Utca. Lakótelep. Csúcsforgalom. Hangzavar. Zűrzavar. Tömeg. Nyomor.
Szürke házak között szürke arcú emberek siklanak el egymás mellett.
Szürke szagú szmog szivárog az autókból. Mindenki siet valahova.
Munkába mennek, munkából jönnek. Dolgoznak vagy éppen csak hivatalos ügyeket intéznek.
Itt nem hallani a madarakat, vagy talán mégis…csak a galambok búgnak a járdán és mindenfélét csipegetnek. Nincs megállás, rohanás, kapkodás van.
Vissza.
Alkonyat. Tűz. Vacsora. Fácán. Bor. Hegedű. Idill. Nyugalom.
Halkan roppan a parázs, szisszen, láng lobban. Vacsora után zene a kutyának.
Nincs más. Ketten ülnek a tűz mellet. Remeténk a lángokba bámul és játszik.
Most minden olyan, mint a mesékben. Hegedűszó simogatja most az erdőt, és a lemenő nap pirosan elköszön. Ahogy vége az utolsó dalnak, lassan vége lett egy napnak is.
Megint.
Este. Busz. Emberek. Haza. Lakás. Kaja. TV. Hírek. Háborúk. Vér. Egyéb.
Vibrál a televízió, sistereg a rádió. A gyerekek hangosan rajzfilmet néznek. Szüleik a konyhában. Anyuka mosogat, apuka hallgatja a rádiót. Híradó van éppen.
Autóba rejtett pokolgép. 4 halott. Féltékeny tinédzserek. 2 halott. Közúti baleset. 2 halott.
Ellopták, megrongálták, kigyulladt, elfogták, lezuhant, lelőtték, megsérült… reklám!!!
A műsorok után az egész család visszavonul, aludni térnek. Holnap: munka, iskola…
Végül.
Szoba. Ágy. Férfi. Alszik. Horkol. Álmodik. Szerelmet. Pillangót. Felhőt. Virágot.
Itt.
Legyen.
Vége.
Hozzászólások