Nem jut eszembe az út hazafelé.
Meghallgatnám a szívem, de nincs fül
a mellkasomban. Egyformán nyúlik
minden járda az este száraz tenyerén.
Az utcák nevei, csontfehér táblák
a fáradtság dermedt csarnokában.
Kezedben vagyok, mióta felvettél
és utazok az éjszakai város ütőerén,
lüktető házak, vérző ciprusok között,
a kezdet magját keresni visszafelé.
Szóljon hozzá!