Egy titokzatos Univerzum!

2024. október 19-én már 44. alkalommal rendezték meg Magyarország egyik legjelentősebb sci-fi és fantasy találkozóját, a HungaroCon-t. Idén is Budapesten, de új helyszínen, az Eötvös10 Művelődési Házban került sor az eseményre, ahol három teremben zajlottak az előadások párhuzamosan, míg egy negyedikben vásárolhatott, illetve különböző játékokat próbálhatott ki az érdeklődő közönség. Fragmentált beszámoló következik![1]

 

Kis történeti áttekintés

A HungaroCon története az 1980-as évekre nyúlik vissza. Abban az évtizedben országszerte virágoztak a különböző tudományos-fantasztikus tematikájú klubok vidéken és a fővárosban egyaránt. A rendszerváltás után azonban újrarendeződött a szcéna, a hangsúly inkább a fantasy-ra helyeződött át, és az olyan kiadók, mint a Cherubion vagy a Valhalla Páholy folyamatosan adták ki a különböző regényeket és lapozgatós játékkönyveket, hogy kiszolgálják az igényeket. 1993-ban jelent meg a piacon a M.A.G.U.S., magyar fejlesztésű fantasy szerepjáték, amely meghatározta a következő másfél évtizedben a magyar RPG-világot.[2] Eközben a nagy múltra visszatekintő, és hangsúlyosan a science fictionnel foglalkozó Galaktika antológia megszűnt 1995-ben. Az előző időszakból csak két rendezvény, a Szefantor, azaz a Szegedi Fantasztikus Tábor, illetve a HungaroCon volt képes a túlélésre.

A HungaroCon-t az Eurocon, azaz az európai sci-fi találkozó mintájára szervezte meg a Vega Egyesület először 1980-ban Budapesten. A következő évtizedben igyekeztek tartani magukat ahhoz a beosztáshoz, hogy egyik évben fővárosi, a következőben pedig vidéki helyszínen rendezzék meg a Con-t. 1991-ben viszont az egyik vidéki klub mégsem tudta megtartani, ennek következtében a Vega Egyesület titkára, Preyer Hugó alternatív lehetőségek után nézett, hogy a jövőben ne történhessen ilyen. Így a rendezvény tartósan (1992-2011) Salgótarjánba „költözött”. Ugyan 2010-ben tettek egy gyulai kitérőt is, de ennek nem lett folytatása. 2012-ben a Tolna megyei Bölcskére szervezték az eseményt, ám végül 2013-ban „visszakerült” Budapestre, és azóta is a fővárosban tartják meg minden évben (ami olyan szempontból mindenképpen pozitív, hogy Pest az ország minden pontjáról elérhető három-négy óra alatt, ellentétben a vidéki helyszínekkel).

Időközben a szervezési feladatokat az Avana Egyesület vállalta magára, ezért az általuk kezelt pályázatok díjkiosztóit is a HungaroCon-on tartják meg minden évben. Ezek az amatőr sci-fi novellaíróknak szóló Preyer Hugó-díj, a fordítóknak kiadható Trethon-gyűrű, illetve 2019-ig a Zsoldos Péter-díj, 2020-tól pedig a Monolit-díj. Az ünnepélyes átadókon kívül tudományos-ismeretterjesztő előadások, egy-egy franchise történetét vagy aktuális eseményeit bemutató beszélgetések, filmvetítések, közönségtalálkozók, sőt olykor cosplay verseny is szerepel a rendezvény „palettáján”.

 

A 2024-es HungaroCon

Jómagam először 2013-ban vettem részt HungaroCon-on. Abban az évben az Uránia Filmszínház biztosította a helyszínt, és ennek is köszönhetően nagyszerű élményként maradt meg bennem, hisz a patinás épület önmagában is képes emelni egy esemény fényét, az ember tényleg úgy érezhette magát, hogy egy sci-fi ünnepségen jár. Attól az évtől kezdődően a rendezvény tartósan visszatért Budapestre, különböző helyszínekre, mint például a Ferencvárosi Művelődési Központ (FMK) vagy a TEMI Művelődési Központ. Idén első alkalommal adott otthont az eseménynek az Eötvös10 Művelődési Ház, és tekintve, hogy mind az épület elhelyezkedése, mint a felépítése és terembeosztása kiváló, bízom benne, hogy nem utoljára!

2024-ben a HungaroCon fő támogatói a következők szervezetek voltak: az Avana Egyesület, a Parallaxis Univerzum podcast csatorna, a FilmBook tematikus blogoldal, Terézváros önkormányzata, illetve a Tuan Kiadó. A szervezés gördülékeny volt, minden a legnagyobb rendben zajlott le, nem merült fel semmi komolyabb probléma, a kisebbeket pedig a lehető legrövidebb időn belül orvosolták a szervezők. A jelenlévő segítő munkatársak is nagyon készségesen és kedvesen viselkedtek. Sok különböző eseményen, konferencián vettem már részt életem során, és nyugodt szívvel mondhatom, hogy igazán színvonalas, sőt fantasztikus volt a lebonyolítás. Meg persze tudományos is.

A nap programja is kifejezetten sokszínű volt. A földszinti színházteremben folyamatosan filmeket vetítettek, kezdésnek rögtön az eredeti, 1984-es Szellemírtókat, tíz órától. Majd rövid szünet után kevésbé ismert magyar SFF rövidfilmek kerültek vászonra, amelyeket itt tekinthetett meg először egyben a közönség szélesvásznon. A délután folyamán olyan klasszikusok kerültek lejátszásra, mint a Star Trek IV – Hazatérés (1986), az első Terminator (1984), zárásként pedig a sajnos azóta fájóan aktuálissá vált életrajzi dokumentumfilm Nemere Istvánról, az Addig írok, amíg élek (2024).

Az épület harmadik emeletén több teremben zajlottak párhuzamosan az események. Volt, ahol különböző interaktív tevékenységeket lehetett végezni, például VR-szemüveg segítségével kipróbálni játékokat, máshol könyveket és más sci-fi és fantasy témájú termékeket vásárolhattunk. Esetleg zöld háttér előtt lehetett fényképet készíttetni magunkról, amit azonnal el is küldtek az embernek. A background-ok kifejezetten változatosak voltak, mindenféle űrhajóbelső, futurisztikus vagy posztapokaliptikus életképek, de akár a Dr. Who-féle Tardis-szal is pózolhattunk. KÉP

Egy kisebb teremben folyamatosan tartottak az előadások különböző érdekes témakörökben: Fallout, a Dűne tudománya, a sajnálatos módon manapság nagyon aktuális klímaváltozás, illetve voltak még érdekes beszélgetések, beszámolók is, például a 20 éves Galaktikával kapcsolatban, továbbá különböző alkotókkal, szerzőkkel lehetett találkozni. Az egyik érdekes beszélgetés során Nagy Ádám és Kádas István egyetemi oktatók mutatták be azt az egyre bővülő könyvsorozatot, mely az utóbbi években a tudományos ismeretterjesztés, illetve a tudománynépszerűsítés mondhatni zászlóshajójaként a legkülönfélébb blockbustereket vizsgálja meg tudományos oldalról. Mit tud kezdeni a jog, a pedagógia vagy fizika a Csillagok háborújával, esetleg a Harry Potterrel? Megtudhatjuk az olyan művekből, mint a Párhuzamos univerzumok vagy a Scif-i politológiája.

Este hattól tartották azt az eseményt, ami számomra az egyik legérdekesebbnek ígérkezett: bemutatkozott a Mysterious Universe sci-fi és fantasy franchise, négy állandó író[3] beszélgetésén keresztül. Ennek rendkívüli, több évezred történetét felölelő világnak a kötetei a Tuan Kiadó égisze alatt jelennek meg folyamatosan, és már többtucatnyi regény, valamint négy antológia köthető hozzá. Sokírós világról van szó, számos karakterközpontú alsorozat található benne (a két legismertebb figura: Brett Show és York Ketchikan), hihetetlen technológiák, hatalmas űrhajók, vérfagyasztó, okkult hatalmak, szupercivilizációk… Akció és kaland minden mennyiségben, Star Wars szorozva a Marvellel, négyzetre emelve. És mivel számos alkotója van, akik mind más stílusban és más nyelvezettel alkotnak, ezért minden olvasó megtalálhatja a kedvére valót. Régi rajongóként némileg elfogultan, de őszintén ajánlom mindenkinek, aki szereti az SFF-műfaját.

 

Anthony Sheenard (Szélesi Sándor), Harrison Fawcett (Fonyódi Tibor), Mészáros László (Dave Howard) és Michael Walden (Waldmann Szabolcs)

 

A kamarateremben is számos program közül lehetett válogatni, voltak különböző Star Trekkel kapcsolatos előadások, néhány közülük kifejezetten tudományos alapokon tárgyalta a sorozatban felbukkanó találmányokat és jelenségeket, tartottak egy különösen érdekes beszélgetést három kortárs fantasy-írónővel, Moskát Anitával, Pusztai Andreával és Puska Veronikával, bemutatkozott több íróiskola is, és lezajlott az Avana által gondozott díjak, a Monolit-díj, a Trethon Judit-emlékgyűrű, valamint a Preyer Hugo-díj eredményhirdetése.

 

A Monolit-díj esetében 2024 a novellakategória éve volt, és Sándor B. Anna nyerte el a Vén páviánok (Az év magyar science fiction és fantasy novellái 2022, Gabo Kiadó) című művével.

A Preyer-díj amatőr sci-fi novellaíró pályázat idei helyezettjei: 3. Németh Lívia; 2. Kispál Márton; 1. Szilágyi István. Dicséretben részesültek: Fazekas Zspider Zsolt és Rátkai Szilver.

A fordítóknak adható Trethon-gyűrűt pedig Habony Gábor nyerte el.

 

Képes Gábor Nemere Istvánnal beszélget

A díjátadó után a magyar, sőt talán a világirodalom egyik legtermékenyebb szerzőjével, a nem csak sci-fit író Nemere Istvánnal zajlott le egy jó hangulatú, izgalmas beszélgetés új könyve, a Titok a kráter szélén bemutatójával egybekötve. Nemere életműve hatalmas és szerteágazó, élete során 800 (!) könyve jelent meg rengeteg zsánerben, több álnéven is alkotott. Bár október 19-én még nem töltötte be a 80. életévét, de az életműve előtti tisztelgésként kapott egy jelképes köszöntést és egy kisebb tortát a rendezvény szervezőitől.[4]

 

Néhány záró gondolat

A 2024-es HungaroCon egy kifejezetten izgalmas, színes esemény volt, örülök, hogy részt vehettem rajta. Igazán sajnálatos, hogy nem vagyok képes az osztódásra vagy nincs egy időgépem, így nem tudtam jelen lenni minden eseményen, ami érdekelt volna. Mindenesetre így is rengeteg élményt szereztem, új tudással gazdagodtam. Ha rajtam múlik, 2025-ben is elmegyek.

És mindenkit erre biztatok, aki érdeklődik a sci-fi, a fantasy vagy a közérthető tudomány iránt. Higgyétek el, nem fogjátok megbánni, ha rászántok egy szombatot a HungaroCon-ra!

 

Gazdag volt a programkínálat

 

Felhasznált irodalom

A HungaroCon hivatalos honlapja, https://www.hungarocon.hu/

HungaroCon (szócikk), https://hu.wikipedia.org/wiki/HungaroCon

Miyazaki Jun: Visszatekintő a 90-es és a 2000-es évek sci-fi rendezvényeire In: Átjáró 20 (Szerk.: Szélesi Sándor), Overon Kiadó, Bp., 2022., 271-86.

[1] Mivel sajnálatos módon továbbra sem vagyok képes a bilokációra, ezért egyazon időben csak egy helyen tudtam jelen lenni, emiatt kénytelen voltam kihagyni több előadást is, amik egymással párhuzamosan zajlottak…

[2] Role Playing Game – a szerepjáték angol elnevezése.

[3] A két alapító, Fonyódi Tibor (Harrison Fawcett) és Szélesi Sándor (Anthony Sheenard) mellett még Waldmann Szabolcs (Michael Walden) és Mészáros László (Dave Howard) vett részt a diskurzusban.

[4] Az „igazi” köszöntését november 8-án, születése napján tartották az Országos Széchenyi Könyvtárban. A Történelmiregény-írók Társasága egy meglepetéskötettel ajándékozta meg. Az ünnepség után nem sokkal rosszul lett, szívinfarktust kapott. A kórházban egy hétig küzdöttek az életéért, de sajnos november 15-én szervezete feladta a küzdelmet. Halálával egy rendkívüli alkotóval lett szegényebb a magyar irodalom.

Legyen Ön az első hozzászóló!

Szóljon hozzá!

Az Ön e-mail címe nem kerül nyilvánosságra.


*


Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .