Ez alkalommal egy nap (május 14.) két hírét ismertetem. Az első, a sokkal jelentősebb, a következő címet viseli: „Pécs városának felhívása a vásárló közönséghez, a zsidó kereskedőkhöz és iparosokhoz.” Az ismét előző napi keltezéssel dátumozott hír központi rendeletre hivatkozott, és ismertette is, de nem teljes terjedelmében, csak azt a részt ragadva ki, amelyik a városi törvényhatóság felhívásának alapját képezte. (A cikk közcímeit külön tüntettem fel.) „– A zsidó kereskedők üzletéhez tartozó árukészletek és üzleti berendezések zár alá vételéről szóló rendelet 1. §-a értelmében az 1.600-1944. M E. számú rendelet hatálya alá eső zsidó kereskedők üzletét a hatóság április 21.-én lezárta.
(Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)
Felmerült az a kérdés, hogy mi történjék azokkal a zárolt árucikkekkel, amelyeket az illetékes hatóság szabályszerű anyagfelszabadítás útján lezárt zsidó üzlet készletéből, illetőleg zsidó kereskedők útján kiutalt, és mi történjék azokkal az egyébként nem zárolt árucikkekkel, amelyeket egyesek az időközben lezárt zsidó üzletekben megrendeltek, sőt esetleg már ki is fizettek, de el nem vittek. Erre vonatkozólag a magyar királyi Kereskedelmi- és Közlekedésügyi Minisztérium (miniszter Kunder Antal) az alábbiakat rendelte el:
1. Az Ipari Anyaghivatal, a Bérellátás Országos Kormánybiztosa, továbbá az Ipari Anyaghivatal által átruházott hatáskörben a kereskedelmi és iparkamarák, illetőleg az ipartestületek által szabályszerű anyagfelszabadítás útján kiszolgáltatni engedélyezett zárolt cikkeket a jelentkezők részére, feltéve, hogy azok nem zsidók – ki kell szolgáltatni.
4. Ki kell végül szolgáltatni azokat az árukat is, amelyeket a lezárt zsidó üzletek valamelyikénél április 21. napja előtti időpontban írásban megrendeltek, de még el nem szállítottak, vagy amelyeket javítás, alakítás, kicserélés végett, elismervény ellenében az időközben lezárt zsidó üzletek valamelyikében hagytak, végül azokat, amelyek okirattal igazolhatóan nem képezik a zsidó kereskedő tulajdonát, ideértve a bizományba átvett árukészletet is.
5. Az 1-4. pontokban felsorolt árucikkek csak szabályszerű átvételi elismervény ellenében szolgáltathatók ki. A kereskedő az átvételi elismervényt az 1. pont esetében anyagfelszabadításnak nála lévő, úgynevezett tároló példányához, a 2. pont esetében a megrendeléshez, a 3. pont esetében a kiutaló rendeletnek nála lévő másolati példányához, a 4. pont esetében pedig a megrendelő levélhez, illetőleg ahhoz az okirathoz tartozik csatolni, amelyeknek alapján az árut a 4. pont értelmében ki kell szolgáltatni.
A fizetés a zsidó kereskedő zárolt számlájára történik. Az 1.-4. pontban felsorolt áruk csak a befizetést tanúsító nyugta ellenében szolgáltathatók ki. A kereskedő a nyugtát az 5. pontban foglalt rendelkezéshez hasonlóan csatolni, illetőleg megőrizni köteles.
A zsidó üzletekben felszabaduló áruk szétosztási módja
Az említett rendelet végrehajtása céljából a város hatósága a következőket közli: A lezárt zsidó üzletekben levő idegen holmit (amelyeket a rendelet felemlít) 15. és 16-án, azaz hétfőn és kedden délután 3-5-ig lehet az üzletekben átvenni, a rendeletben előírt igazoló írások ellenében.
A hatóság felhívja ezért a zsidó kereskedőket, hogy mind azok, akiknél a rendeletben felsorolt cikkek vannak, vagy akiket a rendelet bármely vonatkozásban érint, hogy vasárnap délelőtt a Zsidó Tanács (Hitközség) irodájában jelentkezzenek, ahol a további utasításokat megkapják. Ezek tartoznak azután a jelzett napokon d. u. 3 – 5-ig üzletükben tartózkodni.
Az üzleteket a hatóság megbízottja fogja felnyitni és lezárni. A vásárlóközönség figyelmét arra hívja fel a hatóság, hogy ezen igényeit a kereskedőkkel szemben a két napon feltétlen intézze el, mert erre később már mód nem lesz. Akinek ilyen holmija van, tehát az jól teszi, ha még hétfőn elintézi.
Amennyiben a kérdéses üzlet mégsem volna nyitva, ezt kedd délelőtt 11 órakor jelentse be, amikor is az üzletet kedd délután ki fogják nyitni. Felhívják továbbá mindazokat, akiknél a lezárt zsidó kölcsönkönyvtárakból (Tempo: dr. Satz Vera) bármely könyv van, hogy ezeket a jelzett időben szintén szolgáltassák be. Azok ellen, akik a náluk lévő zsidó könyveket nem szolgáltatják be, eljárás fog indulni.
Rendelet a zsidó kisiparosokról
A gettó lezárása után zsidó iparosok működésüket tovább, a gettón kívül, a keresztény közönség rendelkezésére nem folytathatják. Csupán a fontosabb üzemek és műhelyek élére fog a hatóság gondnokot kirendelni (hadiüzemek, vállalatok). Ezért felhívja a hatóság a közönséget, hogy amennyiben zsidó iparosoknál elkészítés, javítás, alakítás stb. céljából bármely holmija van, azt hétfőn és kedden onnan a lehetőség szerint vigye el.
Feldolgozásra beadott nyersanyagot (szövet, bőr), amely feldolgozva még nem lett, és tulajdonjogát arra igazolni tudja, feltétlenül hozza el onnan. A visszaéléseket a legnagyobb szigorral fogják sújtani, s az illetők ellen internálási eljárás indul meg.
A zsidó iparossághoz a hatóság felhívása ugyanez. Azaz a feldolgozatlan nyersanyagot igazolt tulajdonosaihoz (megrendelő) juttassák vissza, a munkában állókat sürgősen fejezzék be, vagy a munkáltató hozzájárulásával keresztény iparosoknak adják át.
Cél a zsidó iparosok és a keresztény munkáltató közönség között fennálló üzleti kapcsolat teljes feloszlatása.
Mindazok az iparosok, akik olyan megrendeléseken dolgoznak (katonai, közszállítás, nagyobb magánrendelések stb.), amelyeket a jelzett módon rendezni nem tudnak, ezt a tényt, valamint a munka minőségét és mennyiségét a Zsidó Tanácsnál vasárnap délelőtt folyamán jelentsék be.
(Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)
Ezen üzemek élére a munkák elvégzéséig a gyámhatóság gondnokot fog kirendelni. Mindazok a zsidó iparosok, akiknél még ez idő szerint keresztény alkalmazott van, szintén vasárnap délelőtt jelentkezzenek a tanács irodájában, ahol alkalmazottaikról jelentést kötelesek kiállítani.”
Erre az ismételt pécsi zsidó-büntető rendelkezésre azért volt szükség, mert már április végén zárolták a helyi zsidó kereskedők árukészleteit, az iparosok anyagait, munkáit, május elején már gettó is volt a városban, és ennek egyik következményét próbálta kezelni a városi törvényhatóság a maga önkényeskedő módján.
Az alatta lévő tudósítás bírósági hír volt ugyan, de túlmutatott ezen: tudja meg mindenki, aki emberségből vagy gazdasági megegyezésből zsidó-vagyont ment, arra a törvény teljes szigorával sújt le!
(Forrás: Vendéglátóipari Múzeum)
Az akkurátus cikk még a lószerszámot, az alsó- és felsőruházatot, sőt a bödön zsírt (!) sem felejtette el megemlíteni. Megjegyzem, itt is megkülönböztetés volt az ítélkezés mértékében a zsidó és a nemzsidó eljárásra vont személy között…
„Súlyos pénzbüntetés és vagyonelkobzás a zsidó vagyon be nem jelentése miatt” volt a cím, a cikk pedig így szólt. „Részletesen beszámolt a Dunántúl arról, hogy a szalántai csendőrség őrizetbe vette, és a pécsi királyi ügyészség fogházába kísérte U. I. falubeli gazdát, aki B. Á. pécsi, Gróf Benyovszky Móric utca 28. szám alatti zsidó kereskedő vagyontárgyait elfogadta, eltitkolta, és a kötelező bejelentést elmulasztotta.
(Forrás: Régi Pécs)
Az ügyészség a pécsi rendőrkapitányság illetékességét állapította meg az eset elbírálására, és az ügyet a rendőrség büntető bírája elé utalta. A megtartott tárgyaláson megállapítást nyert, hogy B. Á. 6000 pengő készpénzről és 11.500 pengős kölcsönösszegről, valamint egy bödön zsírról, két új lószerszámról, továbbá alsó- és felsőruhákról nem tett jelentést.
A rendőrség büntető bírája négy hónapi elzárás büntetésre átváltoztatható 8000 pengős pénzbüntetésre, a fenti pénzek, valamint vagyontárgyaik elkobzására ítélte B.-t, egyben az internálási eljárást is megindította ellene. Ugyanakkor U. I. szalántai földművest a zsidó vagyon eltitkolása, illetve be nem jelentése címén 30 napi elzárásra változtatható 300 pengős pénzbüntetésre ítélték.”
Idézzük emlékezetünkbe még egyszer, mi is volt az előző rendelkezés magva? „… Cél a zsidó iparosok és a keresztény munkáltató közönség között fennálló üzleti kapcsolat teljes feloszlatása…” Erre mondják azt, hogy ez után nem kell több kommentár…
A „Dunántúl” újságcikkei az Arcanum Digitális Tudománytárban találhatók.
Szóljon hozzá!