A CSELLENGŐ CSEND…
…Mindig esendő, hullának
Álcázott hangok hullanak
Alulról, felülről és belülről
A csend csak egy esernyő
Sétál a zajban, háborúban
Zúgó, dörömbölő viharban
Sikító balesetben, mámoros
Éjeken át vadorzó túrákon
Minden ejakulált pillanatban
A vigadó halál a megfejtés
A végső, simogató csendre
Mikor már csak gőgicsélő
Göröngyök gördülnek léhán
– A Koporsó-fedeledre!
Szóljon hozzá!