A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (28.)

Ismételten le kell szögeznem: a mostani rész idézetei is az Arcanum Digitális Tudománytárban találhatók. Ezek közül az első szintén a lap „kis hírei” közül való, mégpedig az április 27.-i számából.

Zsidó Sárga Csillagok
(Forrás: Zolirabbi.blog)

„Két pécsi zsidó nő szabálytalanul viselte a sárga csillagot” volt a cím. „A pécsi rendőrkapitányság rendőri büntető bírája büntetőparanccsal húsz napi elzárásra átváltoztatható 200 pengős pénzbüntetésre ítélte Sz. Aranka 65 éves, Klimó utca 1. szám alatti lakost, mert retiküljével eltakarta a zsidó csillagot.

S. Jolán 25 éves, Felsőputurluk utca 37. szám alatti lakos csak fűvel erősítette fel az eltakarva viselt megkülönböztető jelt, és ezért harminc napi elzárásra átváltoztatható 100 pengős pénzbüntetésre ítélték.” Első reakcióm: szégyenteljesen mocskos eljárás és újsághír, remélem, a ma olvasója szintén egyetért velem ebben…

Szentesi kerékpár kölcsönző 1930-as évek (Forrás: Fortepan)

A következő kettő idézet a kerékpárok akkori fontosságára világít rá, amelyet az is bizonyít, hogy külön rendeleteket hoztak elkobzásukra, és ezt szintén maradéktalanul végre is hajtották. Az első április 29.-i, szombati, (a nap tudvalévő heti zsidó ünnepnap), amely hitközségi jótékony figyelmeztetést tartalmazott, a cím pedig: „A zsidó kerékpárok beszolgáltatása.”

Lássuk ezt. „Az izraelita hitközség központi tanácsa felhívja mindazokat a zsidóknak tekintendő egyéneket, akiknek biciklijük van, hogy azt a pécsi államrendőrségnél a kerékpár bejelentőlappal szolgáltassák be, éspedig A–K-ig szombat délelőtt, K–Zs-ig hétfőn délelőtt.”

Az egy nappal későbbi, április 30.-i „A zsidók kerékpárjának beszolgáltatása” című azonban már könyörtelen. „A rendőrség pécsi kapitányságának vezetője közli: A 39.820-1921. B. M. számú rendelet 38. paragrafusában adott felhatalmazás alapján ezennel elrendelem, hogy minden olyan zsidó, akinek a megkülönböztető sárga csillagot viselnie kell, kerékpárját köteles 48 órán belül a magyar királyi rendőrség pécsi kapitányságához őrizetbe vétel céljából beszolgáltatni.

Jelen rendelet azonnal hatályba lép. Aki a beszolgáltatásnak nem tesz eleget, 100 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő kihágást követ el, és ezen kívül internálási eljárásnak is helye van.”

Most pedig lássuk a gazdasági irányú cikkeket, amelyek ilyen tartalmú kihágásokat tartalmaznak. Április 25: „Izgatásért őrizetbe vette egy pécsi piaci árust, T. István többszörösen rovott múltú piaci árus zsidó suszterhez vitte felesége papucsát. A zsidó üzlet bezárása miatt természetesen nem kaphatta meg azonnal a papucsot, ezért felment az elsőfokú iparhatósághoz, patáliát csapott, és az izgatás vétségét is elkövette. Mikor látta, hogy az esetnek komoly következményei lesznek, kijelentette: bolond, mit akarnak tőle? Őrizetbe vették, és az ügyészségre kísérték.”

Április 26: „142 métermázsa diót vásárolt össze egy zsidó kereskedő. A dencsházai csendőrőrs Fischer Simon 57 éves rózsafai kereskedő lakásán házkutatást tartott, és pontosan 42 métermázsa héjas diót mért fel. Fischer és 36 éves Erzsébet nevű lánya engedély nélkül szedték össze a környéken a diót, és ezért halmozták fel, hogy később jó sápot húzzanak belőle.

Pécs Széchenyi tér Anno (Forrás: Régi Pécs)

Súlyosítja az esetet, hogy 1942-ben és 1943-ban már hasonló cselekmény miatt eljárás indult ellenük. A spekuláns zsidót és leányát internálási eljárás alá vonják.”

Április 27: „Visszaélések egy zsidó üzlet leltározásánál.

L. I. 70 éves, Perczel utca 12. szám alatti lakost, akinek a Király utcában volt üzlete, őrizetbe vették. L.-t a leltár végleges felfektetéséig átmenetileg szabadlábra helyezték. Őrizetbe vették még, és a pécsi ügyészség fogházába kísérték.

Cs. Miklós városi irodai kezelőt, aki, mint a fenti üzlet leltárfelvételénél közreműködő hivatalos kiküldött szintén visszaélést követett el. Ügyükben a pécsi ügyészség készít vádiratot.”

Pécs Színház tér Anno (Forrás: Fortepan)

Ismét április 27: „Vagyonmentő zsidó gabonakereskedő. A pécsi rendőrségnek tudomására jutott, hogy W. Sándorné, Malom u. 8/1. szám alatti gabonakereskedő tíz üres zsákban pontosan 250 darab jó zsákot akart a bejelentési kötelezettség elől elvonva, jogtalan vagyonként megőrizni.

W.-né védekezésül azt adta elő, hogy a zsákokat kölcsön helyezte ki, és nem abból a célból, hogy számára a kormányrendelet ellenére megőrizzék. Kihallgatása után a pécsi ügyészség fogházába kísérték.”

Az 1944. április 29.-i szám „egyéb hírei” között több ilyen típusú „történelmi kihágás” ügye található.  Az egyik: „Árurejtegető zsidó kereskedőket vett őrizetbe a pécsi rendőrség.

A pécsi rendőrség őrizetbe vette K. Lajosné R. Anna 33 éves, Kálvária utca 3. szám alatti kereskedőt, és K. Vilmosné L. Ilona 37 éves Kálvária utca 25. szám alatti lakost, mert Kálvária utca 3. szám alatti üzletből két nagy láda és egy csomag bőranyagot szállítottak a Jakab hegyre, ahol egy présházban azután elrejtették.

M. Lászlóné, aki az Irgalmasok utca 14. szám alatt lakik, mosónője lakásán rejtett el közel száz motring gyapjúfonalat, valamint fényképezőgépeket. L. Simon üzletvezető az Irgalmasok u. 14. számú házban dugott el villanyszerelési cikkeket, huzalokat és szerszámokat. A négy pécsi zsidót áruelvonás és árurejtegetés címén internálják.”

Pécs Irgalmasok u Anno (Forrás: Pécsi Újság)

A másik: „Árut és pénzt rejtegetett egy sellyei zsidó kereskedő. G. Sándor 59 éves sellyei kereskedő lakásán házkutatást tartott a csendőrség. Kiderült, hogy G. nagyobb mennyiségű árut vont ki a forgalomból, és rejtett el. Ugyanakkor 43.300 pengő is előkerült a rejtekhelyről. A kereskedő azt vallotta, hogy a ruhaneműket tudta nélkül halmozta fel a családja, a pénzt viszont ő tette el, mert számolt a zsidó törvény végrehajtásával. Internálják.”

A harmadik: „Engedély nélkül vett birkabőrt – elítélték. A pécsi törvényszék dr. Szendrődy Rudolf tanácsa pénteken vonta felelősségre R. Béla 70 éves zsidó sapkakészítőt, aki ellen a királyi ügyészség közellátás érdekeit súlyosan veszélyeztető cselekmény vétsége miatt adott ki vádiratot.

R. ugyanis 20 darab birkabőrt szerzett be jogtalanul, hogy azokból sapkákat, gallérokat állítson elő, s így a bőröket elvonta az igénybevétel elől. A főtárgyaláson R. beismerte bűnösségét abban, hogy megvette a bőröket, és nem jelentette be. A bíróság 500 pengős pénzbüntetéssel sújtotta. Az ítélet még nem jogerős.”

És ennek a mostani összeállításnak a végén egy április 30.-i hír. „A zsidó vagyonok bejelentése. A zsidó vagyonok bejelentésére vonatkozó iratok átvételére vasárnap 9 órától 13 óráig ügyeleti szolgálatot tart a pénzügyigazgatóság (Király u. 11.)” …

 

Csatay Lajos (Forrás: Wikipédia)

Zárjuk ezt a részt a szintén „kis hírek” egyik írásával, amely április 30.-án látott napvilágot. Előzményként tudni kell a ma olvasójának, hogy előtte újságcikkeket közölt a helyi óvóhely-helyzetről, vita is alakult ki erről. Ezután jelent meg ez az írás.

A cím „Magatartás az óvóhelyen” volt, és így szólt. „Az alábbiakkal lezárjuk a vitát: Bámulatos a Dunántúl türelme, hogy ebben a kérdésben ilyen hosszú vitát enged. Ugyanis ez a kérdés el van intézve a Légoltalmi Liga Országos Elnöksége által kiadott, és a honvédelmi miniszter (Csatay Lajos) által 1943. évi 169.160 számú rendeletével jóváhagyott szabályokban, mely azt mondja, hogy az óvóhelyen csendben beszélgessünk. Tartsuk magunkat ehhez.

Ha mindenki egyéni ízlése és természetrajza szerint változtatja a szabályokat, akkor anarchia lesz. Mert, ha az óvóhely egyik sarkában joga van a fülemülének énekelni, akkor a másik sarokban joga van a varjúnak károgni és a pávának rikoltozni.

Budapest bombázás után (Forrás: Fortepan)

Tehát tartsuk magunkat a szabályokhoz. Ne csináljunk kivételt, mert akkor lesz, aki jogosan követeli, hogy mindenhol, ahol várni kell, vagy ahol unatkozik, legyen egy helyes kis nő, aki énekel. Akkor lesz, aki a vasúti kocsi fülkéiben, a sebészeti klinika várótermében, a süllyedő hajón is énekelni óhajtja, hogy gombház, hej.”

Akkor, amikor világégés tombolt immár másodjára, akkor, amikor a véres világháború országunk határai felé közeledett, akkor, amikor angolszász bombázók pusztítottak életet és vagyont Magyarországon, akkor, amikor ilyen kormányunk volt, akkor, amikor ilyen szörnyű volt a belpolitikai helyzet országosan és helyben is, akkor, amikor zsidóüldözés folyt, az egyéb szörnyűségekről nem is beszélve – ilyen írást megjelentetni! … a többit a ma olvasójára bízom…

Legyen Ön az első hozzászóló!

Szóljon hozzá!

Az Ön e-mail címe nem kerül nyilvánosságra.


*


This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.