FÉKTELEN ÉJ
Vágytemető, terített asztal
Halálos Ámor, mérgezett étek
Minden álom, melyet másik éned
Rád lapátol, a tested pihenne
Ám Agyad egy dúvad lovon
Hergeli vétlen, tétlen léted
Meg nem élt perceid, óráid
Évekig szőrén ülni a szüzet
Hullarészegen vágtatni hullámzó
Lángoló tengeren, delfinek hátán
Falni nőd tengernyi gyümölcsét
A szépet az őrület határán szőni
Ám minden film véget ér egyszer
Mikor a hajnal pírja jól pofán vág
S az ébredő órád kéjesen rikoltja
Húzz vissza, Ecsém, a valóságba
Táncolj tovább a szürke nászban
De majd újra eljő a te időd, ha
Felfordultál a mennyek poklába
Minden elvetélt-elvetemült álmod
Tovább él, ám ahogy ez a dal is
Valahol – Féktelen véget ér!
Szóljon hozzá!