Nemes Nagy Ágnes és Wacha Imre emlékére
Mivel a beszélgetés képessége kapcsolatban van a beszédkészséggel általában, illetve megalapozója a családban történő beszédnevelés, hasznosnak látszik, hogy röviden, az említés szintjén erről is írjak. Közismert, hogy a „beszédes családokban” zavartalanabbul alakul a gyermekek kommunikációs készsége.
A hallgatag, keveset beszélő családban elakad a gyermekek nyelvi fejlődése. Ez akár káros állapotokhoz vezethet. – Az 1960-as évek elején pszichológusok vizsgálták az USA-ban, hogy miért lesznek hátrányos helyzetűek a gyermekek bizonyos családokban.
A felmérések azt bizonyították, hogy akkor alakul ki a hátrányos helyzet, ha az anya korán megy dolgozni, és így érdemben nem tud foglalkozni gyermeke nevelésével. Ez azért káros, mert az értelmi képességek alapjai, a tanulási készség, a magatartás sajátosságai az élet nagyon korai szakaszában alakulnak ki. Az értelmi fejlődés 50 %-a a fogamzás és a négyéves kor közé, 30 %-a négy és nyolcéves kor közé és 20–25 %-a nyolc-tizenkét éves kor közé esik.
A korai évek a tanulás leghatékonyabb évei. A korai nevelés elmaradását az USA-ban 1963 után felzárkóztató programok kidolgozásával, majd megvalósításával igyekeztek pótolni. Az újszerű programot dr. Genevieve Painter (Genevieve P. 1984) dolgozta ki.
Könyve alapján először nevelőszülők bevonásával, majd a tanulást segítő csoportokban folyt a nevelés. A kísérlet sikerrel járt. A volt hátrányos helyzetű gyermekek 7 éves korukban iskolaéretté váltak! A kísérlet híre csak jókora késéssel érkezett el hozzánk. Gósy Mária, a gyermekpszichológia tudósa – kollégájával, Imre Angélával együttműködve – három fontos könyvet írt szülők számára a beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztésére (Gósy M1 2009, Gósy M2 2009, Gósy M. és Imre A, 2007).
Az említett könyveket felelősséggel ajánlom azoknak a szülőknek, akik időben észreveszik, hogy gyermekük nyelvi fejlődése nem zavartalan; ezért jól tervezett gyakorlatok segítségével „házi tanítóként” szeretnének részt venni a nyelvi nevelésben.
Ritkán fordul elő, hogy – a szülő szerint – kissé késve kezd beszélni a gyermeke. A megkésett vagy akadályozott beszédfejlődést csak szakember tudja megállapítani. A fogyatékosság oka lehet öröklött beszédgyengeség, lassult agyi érés, születéskor keletkező sérülés vagy a szülés után kialakult öröklött károsodás, végül környezeti hatásként: ingerszegény környezet (Diszfázia https//wikipedia org > wiki > fejlodesi_diszfázia)
– A segítő beszélgetés címmel Győri Péter írt érdekes, fontos könyvet (Győri P. internet). A munka célja: tájékoztatás a személyes segítségnyújtás módszereiről esetkezelő szociális munka során. Főbb témái: a kérdezés technikája, nyelvi formái és ritmusa; egyéb gesztusok a metakommunikáció és a beszélgetés során.
– A beszélgetés és az interjúkészítés témájáról is szól Feuer Mária és Nagy Krisztina közös munkája (Feuer M. és Nagy K. 2019), amely a felsőoktatás humán képzésében részt vevő, terepgyakorlatukat töltő, végzés előtt álló hallgatók gyakorlati segédkönyve. A szerzők munkájukat pedagógusok, pszichológusok figyelmébe is ajánlják.
– A beszédtanulás és beszédtanítás lélektani tudnivalóit kiváló könyvekben lehet tanulmányozni, például Vajda Zsuzsanna könyvében (Vajda Zs. 2014. 149–154). – A félénk, visszahúzódó, szereplést nem vállaló, úgynevezett introvertált gyermekek neveléséhez sok segítséget nyújthat Susan Cain könyve (Susan C. 2108).
Ebből megtudhatjuk, hogy csendes erő rejlik az introvertált gyermekekben. Ha bátorítjuk őket a kiválóságra törekvésben és az önkifejezés készségének szorgalmas fejlesztésében, boldog, sikeres emberekké válhatnak. Igen érdekes a szülők számára írt útmutató a könyv befejező részében (259–266).
Nemes Nagy Ágnes 2081-ben egy vele készített interjúban némi elkeseredéssel így nyilatkozott a beszélgetésről:
Beszélgetés nincs. […] Itt most a beszélgetés, az eszmecsere, a jóízű duma egy fajta kihalásáról szólok. Az emberek ugyan beszélnek, de nem beszélgetnek. Mindenki beszél, beszél, beszél, egy óra hosszat, négy óra hosszat, és a társ még azt se tudja beletűzni, hogy igen, nem, nahát, haj, hja […].
Az eszelős szájmenés nemcsak a közös érdeklődésnek, gondolatcserének, a normális emberi figyelemnek vet véget, hanem a legelemibb látszatudvariasságot, az együttélés minimális feltételét is lábbal tiporja” (Nemes Nagy Á. 2016).
– Vegyük komolyan a neves írónő helyzetjelentését, intelmét; és a magunk módján próbáljuk elősegíteni, hogy a beszélgetés visszanyerje korábbi rangját! Vegyünk részt érdeklődéssel, jó szívvel, alkotó módon beszélgetéseinkben! Neveljük gyermekeinket, unokáinkat arra, hogy a tartalmas beszélgetés nélkülözhetetlen a kapcsolatépítésben! Legyen újra utódaink számára értékes, felemelő szórakozás a beszélgetés!
Irodalom
Allan P. 1989 = Allan Pease: Testbeszéd. Budapest, 1989.
Diszfázia = A megkésett és akadályozott beszédfejlődés – https//wikipedia org > wiki > fejlodes_diszfázia
ÉrtSz. 1966 = A magyar nyelv értelmező szótára I. Főszerk.: Bárczi Géza és Országh László. Budapest, 1966
Feuer M. és Nagy K. 2018 = Feuer Mária és Nagy Krisztina: Humán szakosok gyakorlati kézikönyve – https//mersz hu > feier – nagy – human – szakosok – gyakorl.
Genevieve P. 1984 = Genevieve Painter: Tanítsuk a kisbabát! Budapest, 1984.
Gósy M1 2009 = Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése – Óvodásoknak Budapest, 2009.
Gósy M2 2009 = Gósy Mária: A beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése szóban és írásban. Iskolásoknak – Budapest, 2009.
Gósy M. és Imre A. 2007 = Gósy Mária és Imre Angéla: Beszédpercepciós fejlesztő modulok. Budapest, 2007.
Győri P. = Győri Péter: A segítő beszélgetésekről– https//www bmszki hu. files a_segito_beszelgetes
Nemes Nagy Á. 2016 = Nemes Nagy Ágnes: A beszélgetésről – https -east-másképpen. blogspot com> 2016/11 nemes …
Susan C. 2018 = Susan Cain: Csendes erő – Az introvertált gyermekek rejtett erősségei Budapest, 2018.
Vajda Zs. 2014 = Vajda Zsuzssanna: A gyermek pszichológiai fejlődése. Budapest, 2014.
Veszelszki Á. 2022 = Veszelszki Ágnes: Illemkalauz. Budapest, 2022.
Wacha I1 2010 = Wacha Imre: Igényesen magyarul – A helyes kiejtés kézikönyve. Budapest, 2010.
Wacha I2 2009 – Wacha Imre: A nonverbális kommunikáció eszköztára – A régi-új retorika. A testbeszéd és a szónoklat – Budapest, 2009.
Szóljon hozzá!