A „Pécsi Napló” (1892-1944) 1905. évi farsangi hírei eddig is bőséges tartalmat adtak – az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével – sorozatom összeállításához, ezt folytatom ebben a részben is.
Bevezetésként a március 1.-jei számból egy fontos vendéglátós közlemény. „A ’Központi kávéház, melynek díszes helyisége a Lőwy-palota egész földszintjét foglalja el, a napokban gazdát cserélt. Több jó nevű helybeli kereskedő azon czélból (sic!) vette azt át, hogy a kávéház régi jó nevét visszaállítva, a családok kedvelt találkozó helye legyen az ismét. Nem kímélnek majd semmi áldozatot, s ezért, hogy czéljukat elérjék, kitűnő italokról, ízletes hideg buffet (büfé), elsőrendű zene, szolid és figyelmes kiszolgálásról, körültekintő szakértelemmel gondoskodtak.”
Amikor a március havi „Farsangi naptár-” ak havi rendezvényeket közöltek, már sokkal kevesebb bált találunk itt – a farsangi évad végét jelezve. A március 1.-jei számban ezeket a rendezvényeket harangozták be: „Márczius (sic!) 2. Weindorfer János családi estélye a Nemzeti Szálloda dísztermében. 4. Tűzoltó bál a Vigadóban – A pécsi honvéd hadapródiskola műsorral egybekötött tánczestélye (sic!). 6. A Pécsi Polgári Kaszinó műsoros tánczestélye – A Pécsi Katholikus Kör estélye. 7. A Pécsi Dalárda estélye a Vigadóban.”
Elsőként a már megtartott bálokról szóló tudósításokat mellékelem. Március 5.-én, a „Farsang” rovatban kaptak helyet a következők. Először „A pécsi önkéntes tűzoltó-testület (sic!) jelmezestélye” cím alatti következzen. „A pécsi önkéntes tűzoltó-testület pompásan sikerült jelmezestélyt rendezett ma este a Vigadó összes termeiben. A táncztermet (sic!) az agilis rendezőség igen ízlésesen díszítette fel. A czigányok (sic!) emelvénye előtt a tűzoltóság attribútumaiból (lényegi jegyeiből) remek formájú csoportozatokat kombináltak, amelynek középpontján a legfőbb tűzoltó, az országos tűzoltó szövetség védnökének, József főherczegnek (sic!) az arczképe (sic!) állt.
A terem egyik sarkában ugyancsak ügyesen konstruált, díszes állványon szebbnél szebb ajándéktárgyak voltak elhelyezve. A mulatság 10 órakor vette kezdetét, és a legszebb hangulatban a késő reggeli órákig tartott. A jelenvolt hölgyek névsorát a rendezőség a következőkben állította össze: Asszonyok: … Leányok…” (Itt két névsor következett a végén.)
Nagyon érdekes mai szemmel is a következő írás. „A dárda-villányi vadásztársaság (sic!) márczius 1-én tartotta meg a dárdai kaszinó összes helyiségeiben nagyszabású vadászestélyét. Csak tavaly nyert kivitelt először az eszme, mely egy estély keretében összehozta a vidék intelligencziáját (sic!), s az a nagy siker, melyet tavaly ért el a rendező vadásztársaság, az idén csak fokozódott.
Nagy buzgalommal, tevékenységgel folytak az előkészületek már napok óta, s a tánczterem, melyet lovag Kollmann Antal állomásfőnök úr fáradozása remek széppé varázsolt, fél 10 órakor már megtelt mulatni vágyó szép lányok s asszonyokkal. Ha nem lenne annyira mindennapi a tündérkerthez való hasonlítás, itt ezt teljes joggal lehetne igénybe venni.
A falakat csupa üde, zöld folyondár között hatalmas tükrök, ízlésesen elhelyezett vadászfegyverek, agancsok díszítették, míg a sarkokban elhelyezett kitömött állatok egy-egy kis mozzanatot tűntettek fel az állatok életéből. E keretben, fényes világításban az a színes, mozgó csoportozat, melyet a tánczoló párok képeztek, csak nyert szépségben azon óriási kép által, mely a terem hátsó falát teljesen elfedte.
Úgy tetszett, mintha e tánctermen túl, hatalmas ellentétül (sic!), komor havasok emelkednének, melyeknek kopár sziklái között találhat csak oltalmat a félénk vad. Szólt a vörösmarti czigányok zenéje vígan, mámorítóan, s azt hisszük: mindazok, kik ez estélyen részt vettek, mélységes hálával adóznak a leleményes, jókedvű vadásztársaságnak, s szívből óhajtják, hogy e sikerült mulatságot minél előbb megismételhessék.
A (francia) négyeseket 28 pár tánczolta. A vadász estélyen a következő szép asszonyok és leányok voltak jelen. Asszonyok: … Leányok …” (Itt hosszú névsor következett.)
Most pedig jöjjenek a „beharangozók.” A február 25.-i szám „Farsang” címszó alatt közölte a következő pécsi és vidéki rendezvényeket (az akkor szokásos írásmóddal): „A baranyaszentlőrinci ifjúság (sic!) márczius (sic!) 4.-én a baranyaszentlőrinci nagyvendéglő termében műkedvelő előadást és világpostával (korabeli levelezős szerelmi évődő játékkal) egybekötött tánczmulatságot (sic!) rendez.
Kezdete este 8 órakor. Színre kerül ’Az ördög mátkája’ Világi Károly rendezésével. A tiszta jövedelem a baranyaszentlőrinci iparos olvasókör (sic!) könyvtára javára fog fordíttatni (sic!).
A ’Mohácsi Dalárda’ Brand Ede karnagy vezetése mellett márczius hó 4-én a mohácsi kaszinó egyesület (sic!) helyiségeiben tánczcal (sic!) egybekötött hangversenyt rendez. Belépő díj: Személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona. Kezdete este 8 órakor.
Zártkörű polgári bál lesz márczius hó 2-án, csütörtökön a Hétfejedelem szálloda össze termeiben, melyre özv. Dollinger Andrásné szállodásné most küldött szét meghívókat…
A ’Szigetvári Olvasó Egylet’ márczius hó 6-án zártkörű tánczestélyt rendez. Belépti díj 1 korona. Kezdete este 8 órakor.” (Szigetvár és környéke ekkor Somogy vármegyéhez tartozott, az 1950. évi tanácsi törvény csatolta Baranyához.)
A március 4.-i számban erről olvashatunk. „– A pécsi katholikus kör (sic!) márczius 6-án 83. felolvasó-estélyét rendezi, melynek műsora a következő: 1. A magyar népdal, írta és felolvassa Dumovics Zsigmond, tanítóképző intézeti tanár. 2. Magyar nóták. Énekli Csernits Jenő, zongorán kíséri Báter János. 3. Monológ. Szavalja Dobrozemszky Aranka. 4. Részlet a ’Traviata’-ból. Vonós quartettben játsszák Fáy Andor, Schumann János, Stromayer Géza, Till József. 5. Sztojanovits: A madarak dalversenye. Éneklik: … (Itt egy hosszú közreműködői névsor következett.) A mű beosztása: Erdei tündér (Tabak Tilda), verebek (kar), szarka (Koszter Ilka), kakukk (Eizenhut Emília), fürjek (kar), vadgalambok (kar), rigó (Jaskovics Sárika), héja (Hanng Etelka), fülemile (Karner Adél), pacsirta (Vörös Maritta), bagoly (Lakatos Jolán), kar. – Zongorán kíséri Báter János. Kezdete délután fél 6-kor.
Felolvasó estély után fél 8-kor társas vacsora (étlap szerint) a földszinti étteremben, fél 10-kor táncz (sic!) a díszteremben. A legközelebbi estélyt most vasárnap (márczius 12-én) délután fél 6-kor tartják. Ez az estély kivételképp (sic!) belépődíjjal lesz, amelyet a beszerzendő skioptikon-gépre fordítanak. Tagok személyenként 50 fillért, nem tagok 1 koronát fizetnek. Jegyeket vasárnap délelőtt 10-12-ig, és délután 4-től kezdve lehet váltani a katholikus körben.”
Ugyanitt, de a hirdetések között találjuk a következőket. „Hungária Kávéház és Secessió helyiségében teljesen új műsor között egy világhírű szenzácziót (sic!) keltett újdonság, a Méhkas balett színjátszó kép, eredeti felvétel a párisi (sic!) operából, kizárólag hozzáírt zeneszöveg kísérettel lesz bemutatva. Egész héten nagy és változatos műsor. Szabad bemenet.”
Egy nappal később, március 5.-én szintén egy fontos intézmény báljára került a sor. „A Pécsi Polgári Kaszinó folyó hó 6. napján tartandó estélyén a pécsi nemzeti színház (sic!) művészeinek szíves közreműködésével a következő műsor fogja az estély közönségét mulattatni: 1. ’A kakasülőn’ víg magánjelenet. Előadja: Ferenczi Frigyes. 2. ’A rab’ Petőfitől, szavalja Farkas Béla. 3. ’Ária’ Remete csengettyűje czímű operából. Énekli: Rákossy F. 5. ’Balatoni nóták Énekli: Ferenczy József. 6. ’A világ teremtése’ víg magánjelenet. Előadja: Nádasy József. 7. ’Tréfás magánjelenet’ Előadja: Sajó Géza. 8. ’A megismételt idill’ Páros jelenet. Előadják: Krasznay Aranka és Sajó Vilmos. 9. ’Csiri biri’ ’A férfi mind ledér’ Énekli: Feledy Boriska. 10. ’A holló’ Poe Edgártól (sic!). Szavalja: Hidvéghy Ernő. 11. ’A nevető ember’ Víg monológ. Előadja: Fekete Mihály.”
A március 5.-i számban egy lemondásra is sor került „Az izraelita nőegylet sétahangversenye” cím alatt. „Mint már megírtuk, a pécsi izraelita nőegylet (sic!) márczius 12-re sétahangverseny rendezését tervezte a Vigadóban. Mint értesülünk, közbejött elháríthatatlan akadályok miatt a tervezett estély végleg elmarad.”
A március 7.-i számban található „Műkedvelő előadás Baranyaszentlőrinczen” című tudósítás a rész elején ismertetett beharangozó-cikk után megtartott előadásról szólt. Érdemes megfigyelni, az újságnak milyen széles tudósítói hálózata lehetett, ha itt is tőle kapták az értékelést. „Mint tudósítónk írja, a műkedvelő társaság ez idén is megkezdte kulturális, társadalmi és egyúttal jótékony czélú (sic!) előadásait. Folyó hó 4-én, szombaton este színre került ’Az ördög mátkája,’ Géczi István népszínműve, Világi Károly rendezésével.
A tehetséges és jól készült dilettánsok művésziesen mozogtak a kis faluban is világot jelentő deszkákon. Különösen kitűntek Szili Mariska, Jellasich Ilonka és Aranka, Marton Paula és Tánczos Lóri, a férfiak közül Világi Károly, Szupper Zoltán, Matánovics Géza és Kerbolt József.
A műpártoló közönség, mint egy fővárosi színház premierjén, fényes öltözékben jelent meg az előadáson, hogy aztán a színi előadást követő bálon reggelig mulathasson. Felülfizettek: Jeszenszky Ferenc 10 korona…” (Itt egy befizetői névsor következik, a befizetett összegekkel együtt.)
Szintén a március 7.-i számban található „A Pécsi Dalárda farsangi búcsúja” című cikk. „Amire mindig legnagyobb érdeklődéssel vár a nagy közönség, a Pécsi Dalárdának búcsúja az amúgy is hosszúra nyúlt farsangtól, meg lesz ezúttal is tartva, és a dalárdistáink ma, kedden este 8 órakor gyűlnek egybe a Vigadó helyiségeiben a farsang temetésére. A műsor, mint rendesen, ezúttal is ötletes és bő alkalmat nyújt a közönség megnevettetésére.
Jegyek egész napon át Demján könyvkereskedésében és Tauszné dohánytőzsdéjében válthatók 2 korona 40 fillérért, míg az esti pénztárnál a jegyek 3 koronába kerülnek.
Az estély műsora a következő: 1. Volapük szerenád. Férfikar. 2. Melyik szebb? Zenei vitatkozás. 3. A rigó. Tableaux. Kuplék. 4. Kedélyes vádlott. Zenei ötös. (Nem tízkoronás.) 5. Terzett a ’Vándorlegény’ operettből. 6. Hol a kabátom? 7. Czérna kongresszus. 8. Négy magyar népdal. Vegyeskar.”
Ez a beharangozó írás is a március 7.-i számban van, de a hírdetés-rovatban. „Óriási nevetés lesz a nagy bolond estélyen, mely ma, 7-én, azaz húshagyó kedd este tartatik (!) meg a Deák (a mai Jókai) utca 3. szám alatt lévő Nemzeti Szálloda táncz- és éttermében, 3 díj a legszebbnek!! I. díj nő részére: 1 arany gyűrű, II. díj férfi részére: 1 ezüst óra, továbbá a legnagyobb bolond: 1 idomított malaczot (sic!) és 1 üveg pezsgőt kap. Az estélyen az 52. gyalogezred zenekara játszik. Kezdete eset 8 órakor…. Weindorfer János, a Nemzeti Szálloda tulajdonosa.”
(Fotók: kolozsvári farsangi bálok – 1937-1940, forrás: Keleti Újság, Kolozsvár)
Szóljon hozzá!