ásványgyűjtő szenvedély
margójára
Néha csupán egy véletlen pillanat,
váratlan, akár az első szerelem.
Az embert megszokottjából kiragad,
szent bizsergésként fut végig ereken.
Akár a rózsabimbó, ha kifakad,
vagy a hajnal első fénye tereken.
mintha Isten küldené a nyilakat,
olyan érzés, s különös kegyelem.
Belső az érzés: más lesz majd a holnap,
átváltozik,mint áldozati ostya
hol vágyakat más érzelembe fontak.
Már a teremtésben is volt hatalma,
katarzisát azóta folyton osztja,
öröm égi almájából harapva.
szicíliai/lentini
Szóljon hozzá!