1974 nyarán az első randira mentem,
naiv voltam és éppen húszéves,
és mit sem tudtam róla, hogy azok
a barackok fogják meghatározni
felnőtt életemet. Tegnapelőtt fél
kiló őszibarackot vettem, melynek
illata felidézte a rég volt emlékeimet,
azt a nyarat, amikor a fiam apját
megismertem. Az első randira barna
papírzacskóban őszibarackot vittem,
amit a Népköztársaság útján egy
árustól vettem. Tudom, nem tehetem
felelőssé az életemért, minden
gyötrelemért, amit megéltem a mindenkori
őszibarackokat, de emlékszem, annyira
megleptem hajdani és most már néhai
szerelmemet, későbbi férjemet, aki a
csajozás művészetét magas fokon
művelte, hogy egészen a válásig emlegette
azokat a barackokat, amelyek
miatt belém szeretett, és amik meggyőzték
róla, hogy különleges lány vagyok.
2025 07 30
Szóljon hozzá!