| Kamarás Klára: Tovább
Mikor a tüzek mind kialszanak
s elnémulnak a lázadó szavak,
ne hidd, hogy végleg megadom magam,
megyek tovább, sötétben, hontalan.
Hihetnéd azt, hogy járni sem lehet
félőn tapodva minden új követ,
vakon tapintva kerítést, falat…
de csak tovább, amíg meg nem szakad
e koldus lét, e céltalan magány,
s át nem lépek a semmi kapuján. |
Klára Kamarás: Mai departe…
Când focurile toate se înnăbuşesc
şi cuvintele rebele toate se amuţesc,
să nu crezi, căci mă voi preda definitiv,
merg mai departe, în negură, apatrid.
Ai putea crede, căci n-aş putea umbla
speriată palpând orice piatră nouă,
pipăind gardul, zidul oarbă…
dar mai departe, până nu se termină
acest trai de cerşetor, solitudinea inutilă,
şi nu păşesc prin a nefiinţei poartă. |
Szóljon hozzá!