Pilch Andor építész dicsőséges pályája, és emlékének ápolása (1936, 1941)

Pilch Andor életútjáról

Egy kiemelkedő életpálya jelentősége a kívülállóknak és az utókornak a neves személyiség halálakor kiadott méltatásokból is látszik. Ez történt Pilch Andor építészmérnök (1877-1936) esetében is, ezért elsőként nézzük a korszak egyik neves napilapja, a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) halála utáni napi, 1936. július 23.-i számát – az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével.

„Meghalt Pilch Andor építészmérnök” volt a cím. „Pécs, július 22. A város előkelő társadalmának újabb gyásza van. Ma délután 3 órakor néhány heti betegeskedés után elhunyt Pilch Andor ismert s jó nevű építészmérnök. Halálának híre a kora esti órákban terjedt el a városban, s mindenütt őszinte megdöbbenést és mélységes sajnálkozást váltott ki, mert Pilch Andor még innen volt a 60 éven, és betegsége, mely korai halálával ért véget, egy erős alkotó zsenitől fosztotta meg azon kevesek számát, akik Pécset a kor kívánalmaihoz alkalmazkodó építészeti szépségekkel ajándékozták meg.

Pilch Andor régi pécsi család sarja volt, 1877-ben (november 27.-én) született. Középiskoláinak elvégzése után a József Nádor Műegyetem hallgatója lett, ahol építészmérnöki oklevelet nyert 1901-ben. Külföldön töltött hosszabb tartózkodás után szülővárosában telepedett meg, ahol építészi irodát nyitott. Szakmájában igen élénk tevékenységet fejtett ki.

Zseniális tervező volt, s így igen keresetté lett irodája. Később az egyházmegye uradalmainak is főmérnökévé neveztetett ki. Terveit modern nagyvonalúság jellemezte.

Alkotásai sorába tartoznak a Mattyasovszky-palota, az Erzsébet Egyetem központi épülete, mely annak idején az állami főreáliskola otthonául készült, a gyárvárosi plébánia-templom, az Irányi Dániel téri városi bérpalota, a Stefánia Szövetség Dulánszky-utcai palotája, a Szent Mór Collegium monumentális épülete, és a sikondai fürdő szállóépülete, melyek mind maradandóan őrzik, úgy elgondolásukban, mint kivitelükben Pilch Andor művész-egyéniségének nem mindennapi értékeit, azokkal a vonásokkal együtt, melyek Pilch Andort a város társadalmának egyik igen kedvelt tagjává avatták.

Pilch Andornak kiváló érdemei voltak az 1907-ik évi pécsi országos kiállítás körül. Ezek elismeréséül az uralkodó részéről a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta. Hazájával szemben is ismerte kötelességét, és a szerb megszállás keserű napjai alatt életét veszélyeztetve szolgálta a magyar ügyet, mikor is ő tartotta fenn az összeköttetést a magyar hatóságokkal.

Halálát felesége, született Szűts Mária, testvérei, Pilch Jenő ny. ezredes, az MTA rendes tagja, néhai Gosztonyi Gyula ny. kúriai bíró, v. kormánybiztos, főispán neje, született Pilch Erzsébet, Pécsi Pilch Dezső festőművész-tanár, és nagy számú, kiterjedt rokonság gyászolja. Az elhunyt a Budapesti Mérnöki Kamara érdekképviselője volt a pécsi törvényhatósági bizottságban, a Pécsi Mérnök és Építész Egylet alelnökét, a Budapesti Mérnöki Kamara nagy bizottságának tagját vesztette el benne.

Temetése folyó hó 24-én, pénteken délután 5 órakor lesz a központi temető halottas csarnokából, az engesztelő szentmise áldozat ugyanaznap reggel 8 órakor a Székesegyház népoltáránál.”

 

Emlékezés az Apáca utcai háznál

Egy nagy egyéniség emlékének ápolásában elsősorban az özvegyére hárul fontos szerep, és ha ez megtörténik, az utókornak kötelessége erről megemlékeznie.  Ez történt Pilch Andor esetében is – és ez a tény eddig kevéssé volt ismert a pécsi közvélemény előtt.

Szűts Mária ez irányú tevékenységéről az akkori helyi közvélemény férje halála utáni évben már tudomást szerezett, a maga teljes egészében azonban 1941 végére bontakozott ki, ahogy ezt szintén a „Pécsi Napló” 1941. november 1.-jei száma bizonyította. A cikk címe „Pilch Andorné nemes gesztusából otthonhoz jutnak a pécsi mérnökök,” az alcíme pedig „Kivirágzott a hála és az emlékezés virága Pilch Andor sírján” volt.

Több, mint indokolt tehát, hogy ezt a nemes gesztust a mai közvélemény is megismerje, és méltányolja az özvegy részéről, mert ez is a teljes igazsághoz tartozik.

Az írás elején megtudjuk a fontos tényeket ezzel kapcsolatban. „Megemlékeztünk arról a fejedelmi gesztusról, mellyel Pilch Andorné, a kiváló műépítész özvegye, boldog emlékű férje révén hagyatékként reá maradt Apáca utcai házat mérnökjóléti intézmény céljaira adományozta.

Az Országos Magyar Mérnöki Kamara akkor hálás köszönettel vette tudomásul a jelentékeny értéket reprezentáló ingatlan felajánlását, de csak most talált módot arra, hogy ezért a bőkezű adakozásért és az adományozásban rejlő nemes, megértő és emberi gondolkozásért megfelelő formában őszinte és hálás köszönetét tolmácsolja…”

Az Apáca utcai ház megtekintésére, az özvegyi felajánlás köszönetére, Pilch Andor emlékének ápolására ekkor érkezett városunkba Mihailich Győző műegyetemi tanár, országos kamarai elnök, Thoma Frigyes kormányfőtanácsos, kamarai főtitkár. Amikor a helyi vendégekkel együtt megtekintették a házat, elsőként a kamarai elnök emelkedett szólásra, és mondott köszönetet az özvegynek. Hálás köszönő beszédéből idézek:

„…Ezen adomány a szerető hitves végtelenül nemes gondolkodását tükrözi vissza, midőn élete párjának emlékét, a kortársi érzést nemesen ápoló módon óhajtja megörökíteni…fokozott mértékben kelt nagyrabecsülést, bennünket, magyar mérnököket pedig mélységes hálára kötelez, mert a mérnöki munka nagyra értékelésének igazán ritka példája…”

Nagy Elek, a pécsi közüzemek akkori igazgatója következett ezután – a helyi szakmai szervezetek nevében. „…Kegyelettel és tisztelettel gondolunk Pilch Andorra, a nagy tehetségű tervező építészre, a munkás férfiúra, a jó emberre, a megértő, kedves kortársra. Hálával és tisztelettel gondolunk Nagyságos Asszonyra, a pécsi mérnök egyesületeknek otthonhoz juttatásáért, a nekünk és családunknak elesettségünk idejére biztosított támogatásért…Pilch Andor képzőművész volt, az ő nevét alkotásai évszázadok múlva is hirdetni fogják…”

 

Tisztelgés Pilch Andor sírjánál

A kegyeletteljes rendezvény a temetőben, a sírnál folytatódott – a család és a hozzátartozók, a tisztelők jelenlétében. Elsőként ismét Mihailich Győző méltatta az életutat. „…Életfelfogását döntően befolyásolta szülőföldjének, Pécs városának történelmi levegője, és az igazi kultúra szelleme, mely ezt a régi egyetemi várost mindenkor jellemezte…Ő maga, mint architektus a szép kultuszának élt, és szeretett szülővárosának nemesen gondolkozó, a közérdeket az egyéni érdek fölé helyező, mindenkor áldozatra kész polgára lett. Hivatásának erős tudata meleg kartársi érzéssel párosult…

Pécs város számos nevezetes középülete, továbbá templomok, iskolák, internátusok, kastélyok, melyeket tervezett és épített, nemes lelkének nemes szülöttei. Mint tervező és végrehajtó építész, mint székesegyházi és püspöki uradalmi mérnök, mint Pécs város törvényhatósági bizottságának tagja, működésével csak közmegbecsülést váltott ki…”

A pécsi építész szakemberek nevében Hervay Leó ny. MÁV műszaki főtanácsos szólott. „Emlékezünk Reád, mint nemes lelkű férfiúra, mint nagy tehetséggel megáldott kartársra, és mint hűséges jó barátunkra. – Emlékezünk minden művészi, szép iránti rajongásodra és nemes, fennkölt elgondolásaidra.

– Ez a szép és nemes iránti lelkesedés át ragadt közvetlen környezetedre is, elsősorban szeretett hitvesedre, ki nagylelkű alapítványával örök emléket emelt Neked. – Emlékezünk Reád, ki nagy tudásoddal tiszteletünket és megbecsülésünket, szerény, csendes és kedves modoroddal pedig szívünket és szeretetünket szerezted meg. – Ezért szeretettel gondol Rád minden barátod és kartársad, és emléked tovább él szívünkben…”  Ezt követően helyezték el sírján a megemlékezés koszorúit.

A cikk szerint köszönetet mondtak Szentkirályi Ödön ny. DGT (bécsi székhelyű Dunagőzhajózási Társaság) pécsi főfelügyelőnek a kegyeleti esemény megrendezéséért, Makay István ny. polgármesternek pedig a hivatali ideje alatt életre hívott Pilch Andor-emlékalap létesítéséért.

Pilch Andor emlékét odaadóan ápolták a kortársak, özvegye pedig ház-adományával méltó módon csatlakozott ehhez a fölemelő hagyományhoz. Illő tehát a mai utókornak mindkettőjükről megemlékezni, hisz’ naponta megyünk el azok előtt az épületek előtt, amelyeket Pilch Andornak köszönhetünk. Az itt említetteken felül például a Király utcai Pannónia (ma Palatinus) Szálló, vagy a Bercsényi utcai volt „Pécsi Napló” székház előtt. Az özvegyének tettét pedig kötelességemnek éreztem az utókor emlékezetébe vésni…