Dr. Nemcsik János: Tudatosan figyeljünk testi lelki egészségünkre

Dr . Nemcsik János Ph.D egyetemi docenssel az Őrs vezér téri háziorvosi rendelőjében beszélgettünk 2026. május 18-án.

Docens úr, emlékszik még arra a pillanatra, amikor először érezte úgy, hogy a magasvérnyomás-betegség kutatása és gyógyítása az Ön hivatása lesz?

Nem tudnám egy konkrét pillanathoz kötni elköteleződésemet. 1999-ben kezdtem először érbetegségeket kutatni tudományos diákkörösként, akkor még állatkisérletes modelleken az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében Dr. László Ferenc témavezetésével. A munkákat az egyetem elvégzése után doktori ösztöndíjasként folytattam, majd 2003-ban belgyógyászként kezdtem dolgozni és ezzel párhuzamosan az állatkísérletes kutatást humán vizsgálatokra váltottam. A budapesti Szent Imre Kórház I-es Belgyógyászatán, ahová kerültem az egyik profil a hipertónia volt és olyan nagyszerű mentorokkal tudtam együtt dolgozni, mint Farsang Csaba, Kiss István, Járai Zoltán vagy Farkas Katalin, akik mindannyian a Magyar Hypertonia Társaság prominens tagjai voltak. Innen, bár 2009-ben családorvoslásra váltottam, mégis egyenes út vezetett a Magyar Hypertonia Társaság vezetőségébe, melynek 2013-ban lettem tagja, majd Járai Zoltán barátom, a Társaság akkori elnökének felkérésére 2017 és 2025 között a társaság főtitkáraként szolgálhattam. Sok hasznos ügyben segédkezhettem hazai és nemzetközi téren is. Jelenleg elnökhelyettese vagyok a Társaságnak, így biztosított, hogy a magasvérnyomás betegség a következő években is fókuszban lesz életemben.

A magas vérnyomást gyakran „néma gyilkosnak” nevezik. Ön szerint miért nem veszik még ma sem elég komolyan az emberek ezt a betegséget?

Az esetek döntő többségében a hipertónia tünetmentes, vagy a betegek együtt élnek a tünetekkel, megszokják őket, ezért gyakran nem is panaszkodnak, csak szűrések során derül ki, hogy magas a vérnyomásuk. Ilyen tünet például a fejfájás, amit sokan elviselnek, csak akkor számolnak be megkönnyebbülésről, ha normalizáljuk a vérnyomást. Éppen ezért gyakran nehéz elfogadtatni a tényt, hogy életmódváltás mellett legtöbbször élethossziglani gyógyszeres kezelés szükséges ahhoz, hogy megelőzzük a szövődményeket. Nagyon sok múlik az orvosok és az egyéb egészségügyi dolgozók kommunikációján és a bizalmon. Fontos tudatosítani, hogy a hipertónia a legjelentősebb módosítható rizikófaktora a szív-érrendszeri halálozásnak.

Háziorvosként és kutatóként is dolgozik. Mit tanult a betegeitől, amit egyetlen tankönyv sem tudott volna megtanítani?

A családok történeteinek fokozatos megismerésével nagyon sok emberséget tanultam a betegeimtől. Szerencsésnek érzem magam sokuk esetében, hogy orvosuk lehetek. Ilyen közelséget a családorvosi munka hoz magával, a kórházi munka során nem volt lehetőség a kapcsolatok ilyen szintű elmélyülésére. Ugyanakkor tudományos inspirációt is nyerek a személyes kapcsolatokból. Annak a megfigyelése, hogy személyiség függően különféleképpen birkóznak meg a betegségekkel pácienseim sok új kutatási eredményemhez vezetett.

Az elmúlt két évtizedben melyik változást tartja a legjelentősebbnek a hipertónia diagnosztikájában és kezelésében?

Két dolgot említenék. Az otthoni vérnyomásmérés elterjedése és szakmai befogadása nagyon sokat lendített a vérnyomáskontroll javulásában. Igyekszem minden magas vérnyomásos betegemet oktatni az otthoni vérnyomásmérésre, ezzel bevonom őket a kezelésbe, ami bizonyítottan javítja az orvos-beteg együttműködést. A másik áttörés az egytablettás gyógyszer kombinációk térnyerése. Segítségükkel nagyon leegyszerűsödött a kezelés és csökkent a szedendő gyógyszerek száma, ami szintén javítja az együttműködést.

Sok ember gyógyszerektől várja a megoldást. Ön szerint milyen életmódbeli változtatás hozhatná a legnagyobb eredményt a magyar lakosság egészségi állapotának javításában?

A legjobb, ha ki sem alakul a magas vérnyomás betegség. Egyszerű dolgok sokat segíthetnek. Ne sózzuk kóstolás nélkül az ételeket. Valójában egyáltalán nem kellene asztali só, ami sóra szüksége van szervezetünknek azt bőven fedezi a kényér és a húsok sótartalma. Ellenben a káliumbevitel növelési nagyon hasznos azoknak, akiknek nincs veseelégtelenségük. Csökkenti a vérnyomást, legkellemesebb formája a banán. Fontos a mozgásszegény életmód megváltoztatása, például ahová el tudunk menni gyalog, oda ne menjünk autóval. Alkoholból semmilyen mennyiség nem hasznos szív-érrendszeri megelőzés céljából. A dohányzás pedig rendkívül káros számos egészségügyi szempontból.

Napjainkban egyre több fiatalnál mérnek magas vérnyomást. Milyen társadalmi vagy életmódbeli okokat lát ennek hátterében?

Egyre nagyobb az elhízás aránya már fiataloknál is. Ebben a mozgásszegény életmód terjedése jelentős szerepet játszik. A sós nassok, energiaitalok népszerűsége is sokat ront a helyzeten. Emellett sajnos már fiatal korban sem ritka az alkoholfogyasztás és stimuláló hatású drogok is kialakíthatnak magas vérnyomást.

Volt-e olyan beteg vagy eset az orvosi pályafutása során, amely különösen mély nyomot hagyott Önben emberileg?

Sok ilyet tudnék felsorolni, de mégis amit kiemelnék, azok családi történetek. Az élet rendje, hogy a szülők adnak életet a gyermekeiknek, de ha van lehetőségünk, hogy gyermekként visszahozzuk valamelyik szülőnket a halál torkából és értékelhető időt adjunk neki még a Földön, szerintem ez különös kiváltság. Nekem ezt sikerült Édesapámmal átélnem.

A mesterséges intelligencia és a digitális egészségügyi eszközök korában hogyan látja a személyes orvos–beteg kapcsolat jövőjét?

Átalakulóban van a betegellátás és nekem orvosként folyamatosan alkalmazkodnom kell az új kihívásokhoz. Pozitív irányú változás, hogy elektronikusan hozzáférhetőek pár kattintással szerteágazó, részletes kórelőzményi adatok. Ugyanakkor a digitális világnak nem alakult még ki letisztult kultúrája. Előfordul, hogy a betegek hosszú emaileket írnak panaszaikkal és ezekre emailben várnak választ, de a gyógyítás aktív kommunikációt és vizsgálatot igényel, ennek hiányában nagy a hibázás lehetősége. Részemről pedig arra kell törekedjek tudatosan, hogy az elektronikus receptírás mellett is időszakosan iktassak be személyes találkozást krónikus betegeimmel, illetve egészségeseknél se maradjanak el szűrések.

A Magyar Hypertonia Társaság alelnökeként mely célkitűzéseket tartja a legfontosabbnak a következő években a hazai hipertónia ellátás fejlesztésében?

2025-ben új ajánlást jelentetett meg Társaságunk a magas vérnyomás betegség kezelésére. Fontos lenne, hogy minél több kollégához eljuttassuk ennek az üzeneteit. A WHO kimutatásai alapján hazánkban a jól kezelt hipertóniások aránya a 2019-es 23%-os értékről 2024-re 27%- ra emelkedett, de ez még távol van a javasolt 50%-os aránytól, így még sok a teendőnk.

Ha egyetlen tanácsot adhatna a magyar embereknek azért, hogy hosszabb és egészségesebb életet éljenek, mi lenne az?

Tudatosan figyeljünk oda a testi-lelki egészségünkre, dolgozzunk rajtuk, mert ha elvesznek sokkal nehezebb őket helyreállítani, mint épnek megőrizni.