Út a világháború felé – 10. rész
Mielőtt folytatnám a világháborúhoz vezető történések hírlapi fölidézését az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével, érdekességként egy tanulságos cikkel kezdem ezt a részt a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) június 26.-i számából „— Nyaraló pécsiek” címmel.
„A hőség és a pihenés sok kedves ismerősünket vitte el a szélrózsa minden irányába, hogy egy kicsit elfelejtsék egy év apró kellemetlenségeit, s üdülést keressenek a csobogó habokban, vagy a kis falu csendjében. A már közölt névsoron kívül itt adjuk az újabban eltávozott nyaralók jegyzékét:
Wurster József prelátus kanonok Budapest, dr. Igaz Béla kanonok Karlsbad, Gallovich János főreáliskolai igazgató Karlsbad, Damján Izor Bad-Neuheim, dr. Rüll Béla ügyvéd Szliács, dr. Jakab Béla leányiskolai igazgató Karlsbad, dr. Boldis Dezső királyi segédtanfelügyelő Fonyód, Vajda Gyula Marcali, dr. Gyarmathy Miklós királyi albíró Vonyarcvashegy, Koch Ede plébános Zelenika, Barta Benő Harkány, Stenge Ferenc alispán családja Vízakna, Kovács László Balatonfüred, Egerszegy Árpád Velence, Fényes Antal Boróc, Németh Alajosné Balatonberény, Dőmer Róbertné Koritnica. Glatt nővérek Harkány, Szende Mátyás Harkány, Báter János Apar. Harkány-fürdőben nyaralnak dr. Font Ferenc apátplébános Szekszárd, Gött Ádám plébános Palotabozsok, Takács Mihály plébános Szebény, Pelcz Árpád plébános Szakadát.”
Ahhoz képest, hogy milyen sorsfordító események zajlottak le közben, és még szörnyűbbek következtek két nap után, az emberek egy része folytatta mindennapi életét úgy, hogy ebben az évben is nyaraltak gyanútlanul, és csak azok szakították meg nyári szabadságukat, akiknek magas beosztása ez megkövetelte. De folytatom a lap fontos híreinek közlését ugyanerről a napról – külön föltüntetve a címeket.
„…Győzelem kívánság a Monarchiának.
Bajorország táviratot küldött Ferenc József királynak, amelyben győzelmet kíván a háborúhoz.” Ezt követően újra közölték – immár nyomtatott formában – az előző napi – általam „tintaceruzás” két különkiadásnak elnevezett lapszám szövegét, amelyből ugyan idéztem, de nézzük a teljes változatokat.
„Tisza István gróf nyilatkozata.
A munkapártban nagy izgalommal fogadták Tiszát, és különböző kérdéseket intéztek hozzá, így legelőször is arról érdeklődtek, hogy a király fog-e nyilatkozni. — Királyi nyilatkozat vagy lesz — mondta Tisza —, vagy nem lesz. Ez teljesen a király személyes ügye. Ha lesz is királyi nyilatkozat, semmi esetre sem akkor, mikor a háború kitör. — Hát még nem tört ki? — kérdezték többen. — A monarchia még nem állította fel hadseregét. A háborút mozgósítás előzi meg. Ez pedig még nem volt eddig.
Ekkor azt kérdezték, hogy a háború kitörése előtt nem indulhat-e meg az ellenségeskedés. — Legfeljebb akkor, ha a szerbek kezdik meg, — felelte Tisza. Éppen ekkor ért a munkapárt helyisége elé a budapesti utcákat tüntetve bejáró tömeg, mely hangosan éltette Tiszát és a háborút. A tömeg kiáltásaira figyelmeztették a miniszterelnököt, aki erre azt jegyezte meg:
— Nehéz szívvel ejtem ki ezt a szót: háború, mert tudom, micsoda vérözönt és nyomorúságot jelent. De ha megkezdjük a háborút, akkor a legnagyobb szívósággal és kérlelhetetlenül küzdjük végig.”
A folytatásban pedig a fővárosi helyzetről kaptak képet az olvasók – a másik, már „tintaceruzásan közölt” fontos idézettel, „A budapesti utcák képe” cím alatt.
„Budapesten mindenfelé nagy lelkesedéssel fogadták a legújabb háborús híreket. A vendéglőkben és kávéházakban a zene mindenütt hazafias dalokat játszik, amelyeket a közönség énekszóval kísér. Tíz óra tájban hirtelen zápor szakadt a fővárosra, és bár az eső késő éjjelig tart, nagy néptömeg járja az utcákat a Rákóczi-induló és a Himnusz éneklése mellett. Közben sűrűen éltetik a háborút.
Az Üllői-út és Ferenc-körút sarkán Huszár Károly országgyűlési képviselő beszédet intézett a néphez, mely tomboló lelkesedésben tört ki. A főbb utcákon mindenfelé nappali élet uralkodik.
Háború és pénz.
Lánczy Leóhoz kérdést intéztek a felől, hogy a monarchia pénzügyi szempontból milyen kilátással indulhat a háborúba. — Teljesen fel vagyunk készülve, és a háború a börze világában nem fog semmi zavart előidézni. Pénz van bőven, és bármily hosszú ideig tartson a háború, semmiféle pénzügyi derouttól (pániktól) nem kell tartanunk. Ezt pedig annál biztosabban mondhatom, mert nemcsak a saját reményem ez, hanem Teleszky (János) pénzügyminiszter is ugyanezt mondotta.”
Az újság hazai és nemzetközi fontos további híreit a „Legújabb” rovatból idézem, „Éjfél után érkezett jelentések” főcímmel. „Elfogtuk a szerb vezérkari főnököt. Gleichenbergből a budapesti rendőrség sürgönyt kapott, hogy (Radomír) Putnik szerb vezérkari főnök Kelenföldön át hazautazik. A rendőrség az este 10 órakor érkező vonathoz kiment a pályaudvarra, ahol Nagy detektív főnök és Gersich rendőrfelügyelő átkutatták a vonatot, és az utolsó elsőosztályú, fülkében ráakadtak Putnik vezérkari főnökre, aki leányával és három, állítólag szerb detektívvel volt.
Gersich rendőrfelügyelő eléje állt, s megkérdezte: Putnik tábornok-e? A kérdésre a civilben levő, összes hajú, pocakos Putnik felugrott, s mellbe vágta a rendőrfelügyelőt. Ugyanabban a pillanatban revolvert vett elő, hogy magára lőjön, de kicsavarták a kezéből.
Levitték a vonatról az ellenszegülő Putnikot az állomásra, ahol Sorsich Béla tábornok, térparancsnok lépett elő, feszesen tisztelgett Putnik előtt, s a következőket mondotta: — Sajnálom excellenciád, de felső parancsra le kell tartóztatnom. Putnikot, aki nem akart az automobilba szállni, beemelték, s a budapesti térparancsnokságra vitték. Leánya szállóba ment. A három idegen szerb meg akart szökni, de letartóztatták.
(Belgrád, július 25.) Szerbia megkezdte hadseregének elhelyezését. (Bécs, július 25.) Hadiállapot még nincs, csak a diplomáciai összeköttetés szakadt meg. Ha Szerbia még meggondolja magát, és teljesíti a követeléseket, úgy van kilátás a békére, de úgy meg kell fizetnie Szerbiának a monarchia mostani rendkívüli hadügyi kiadásait.
Éjféli táviratok Pécsett. Éjjel 12 óra után dr. Visy László főispán két dringend (halaszthatatlan) sürgönyt kapott. A főispán nyomban a városházára sietett, s az egész éjjel folyamán hivatalában tartózkodott. Éjféli 1 órakor felkerestük Visy László dr. főispánt, aki kérdésünkre kijelentette, hogy a sürgönyök informatív természetűek, s jövőre vonatkozó esetleges intézkedésekre irányulnak.
Budapesten is érdeklődtünk, s azt az információt nyertük, hogy a háború kitörése esetén Visy László dr. főispánt Pécs és Baranya vármegye területére kormánybiztosnak fogják kinevezni. Ez a kinevezés nagy megnyugtató hatással volna a városra és a vármegyére.
Viviani visszatér Párisba (sic!). (Páris, július 25.) (René) Viviani (francia) miniszterelnök Svédországból, ahová még (Henri) Poincaré köztársasági elnököt elkíséri, Németországon keresztül a leggyorsabban visszatér Párisba, s rögtön átveszi az ügyek vezetését. A váratlan események Poincaré utazási programját nem érintik, s az teljesen az előre megállapított beosztásban fog lefolyni.
Dinamit a pancsovai színházban, Pancsova, július 25. Óriási szenzációt keltett a városban az a hír, hogy egy szerb kémet tett ártalmatlanná az itteni rendőrség, aki dinamitos merényletet tervezett. A pancsovai színházban, a karzaton foglalt helyet a gyanús ember, akire a rendőrség figyelmessé lett. Még ott a színházban letartóztatták. Az ülése alatt egy ládát rejtett el, amely dinamittal volt tele.”
A másik híres korabeli helyi napilap, a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) nem adott ki különkiadásokat július 25.-én, az első reagálásai a forró nemzetközi helyzetre a július 26.-i, vasárnapi különkiadásokban jelentek meg. Most az elsőt idézem – külön kiemelve a címeket itt is.
„Elrendelték a mozgósítást – Hétfőn jelentkezni kell. — Lelkes tüntetés mindenfelé. — Putnik öngyilkos akart lenni. — Kivételes hadiállapot életbeléptetése.
A mai éjszaka lázas munkában telt el. A városházára egymás után érkeztek a fontos hivatalos táviratok, amelyek a mozgósítás publikálására vonatkozólag intézkedtek. Visy László dr. főispán, Tróber Aladár dr. polgármesterhelyettes, Reeh (Reéh) György katonaügyi tanácsos egész éjszaka permanenciában voltak, hogy a Budapestről érkezett intézkedéseket foganatosítsák. Reggelre már ki voltak függesztve a zöld és piros falragaszok.
A budapesti IV. hadtest teljes egészében mozgósítva van.
És pedig a 6, 23, 32, 38, 44, 52, 68, 69 és 86. sz. gyalogezredek, 24 sz. tábori vadászzászlóalj, 7, 8, 10 és 13 sz. huszárezredek, 4 sz. tábori tarackos ezred, 4 sz. hegyi tüzér ezred, 4 sz. lovas tüzér ezred, 4 sz. nehéz tarackos ezred, 7 sz. vártüzér zászlóalj, 4 sz. árkász ezred, 4 sz. utász ezred, 4 sz. vonat ezred, 16, 17 sz. egészségügyi osztag, budapesti nyilvántartó tüzérségi szertár, budapesti nyilvántartó élelmezési raktár: 1, 6, 17, 19, 29, 30. sz. honvéd gyalog ezred. 1, 4, 8 sz. honvéd huszárezred,
Ugyancsak jelentkezni kell a negyedik hadtest összes népfelkelőinek is, egész a 42 éves életkorig. Jelentkezni a hirdetmény kifüggesztése után 24 óra múlva kell, vagyis a pécsi ezredek kötelékébe tartozóknak hétfőn délelőtt.
(Forrás: MNL BaML Honlapja)
A városháza épülete előtt egész éjszaka lelkes és kiváncsi tömeg várakozott, amely mikor megtudta a mozgósítás elrendelését, hatalmas, dörgő éljenzéssel verte fel a nyugodt éjszaka csendjét. A lelkes ovációkból kijutott Visy László dr. főispánnak is, akit távozásakor hosszan és lelkesen megéljeneztek. A vasutak holnaptól kezdve a katonaság őrzésére vannak bízva.
Erre vonatkozólag a következő intézkedés lépett érvénybe, amely távirat alakjában ma éjszaka érkezett meg a polgár-mesterhez: Egyes vasúti vonalak őrzése katonaságra bizatván (sic!), közönség saját érdekében legszélesebb körben figyelmeztetendő, hogy katonai erők felszólításának feltétlenül tegyenek eleget, mert ellenkező esetben azok azonnal fegyvert használnak.
Kivételes hadiállapot életbeléptetése.
Budapest, július 26. (Eredeti távirat.) Úgy a magyar, mint az osztrák kormány ma reggeltől kezdve a kivételes hadiállapotot az egész monarchia területén életbe léptette.
(Radomír) Putnik letartóztatása.
Budapest, július 25. (Eredeti távirat.) Hivatalosan jelentik: Putnik vojvoda (vajda) szerb vezérkari főnököt, aki Karlsbadban üdült, és hirtelen visszahívás folytán haza akart utazni, Kelenföldön letartóztatták és a budapesti helyőrség fogházába szállították.
Budapest, július 26. (Eredeti távirat) (Érkezett reggel három órakor.) A kelenföldi pályaudvaron Nagy Károly fővárosi detektív főnök két detektívvel várta. Amikor a vonat megérkezett, a detektív főnök felment a kupéba, és felszólította Putnik vajdát, aki leányával utazott, hogy szakítsa félbe utazását, mert hadiállapot van Szerbia és a monarchia között, neki erre a katonaságtól utasítása van.
Putnik leánya erre kézitáskájából revolvert rántott, és ráfogta a detektívfőnökre. Putnik szintén revolvert rántott, és fejbe akarta lőni magát. A detektívek rávetették magukat, a leány kezéből nyomban kicsavarták a fegyvert, de Putnik annyira dulakodott, hogy a kupé padozatára esett, és csak így tudták ártalmatlanná tenni. Ekkor mindkettőt kiemelték a vonatból, és az állomás előtt várakozó két automobilon, melynek egyikében egy közös hadseregbeli őrnagy ült, elszállították Putnikot az őrnagy kíséretében a helyőrségi fogházba, leányát pedig a hadtestparancsnokság utasítására a Vadászkürt szállóban őrzik a detektívek.”
Szóljon hozzá!