1914. július: a (világ)háború első napjai – a pécsi sajtó tükrében 1.

Hát eljött ez a nap is, 1914. július 28.-a, a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) rendkívüli kiadása, – amelyet az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével idézek föl –, amikor ez a főcím „sikított” a címlapon: „HADI ÁLLAPOTBAN. Az első tüzelés – Temeskubin közelében szerb katonák dunai hajóról rálőttek csapatainkra, a mieink viszonozták.”

(Érdemes tudni mindenkinek, hogy az itt megjelölt Temeskubint 1899-ig Kevevárának hívták /németül Temeschkubin, románul Cuvin/, és a mai Dél-bánsági körzetben, a Vajdaságban található.)

Ezt követően a kor neves, sokirányú tevékenységet folytató, méltán népszerű helyi országgyűlési képviselője, dr. Egry Béla (1858-1921) „Búcsú és fohász” című írása következik, ezt közlöm. „Most, amikor a kaszák pengését fiainkat a harctérre szállító vonatok zakatolása váltja fel . . . Most, amikor a vonatok zakatolását túlharsogja harctérre vonuló fiaink ajkairól felcsendülő ’Isten áldd meg a magyart’ Most, amikor hírt, nevet, dicsőséget szerezni mennek Magyarország védasszonya megszentelt lobogójának fiaink . . .

Most, amikor eltávozásuk felett érzett mélységes fájdalmunkat felváltja az önérzet, a büszkeség és a mélységes gyűlölet érzése …. Most, amikor egyik szemünkben a mélységes fájdalom, másikában (sic!) az önérzetes gyűlölet ádáz könnye ragyog …. Most, amikor a megpróbáltatások súlyos napjai nehezednek reánk, rájuk és szerencsétlen nemzetünkre … Most, amikor nem tudjuk, viszontlátunk-e még benneteket valaha . . . e nehéz pillanatokban sajgó keblünkre ölelve mondunk Isten hozzádot Nektek!

Igaz szeretettel, és irántatok teljes bizalommal veszünk búcsút Tőletek, s Tőletek búcsúzva fohásszal fordulunk a Népek hatalmas Istenéhez! Seregeknek Mindenható Urához! Magyarok Istene! Most, amikor az ágyúk bömbölése, fegyverek ropogása fogja megreszkettetni a levegőt, amikor sebesültek és haldoklók jajkiáltása száll fel Hozzád, Hozzád, aki Nemzetek és Királyok sorsát intézed, aki élet és halál felett rendelkezel, Hozzád fordulunk könyörgésünkkel!

Acélozd meg fiaink karját, erősítsd meg a mi fegyvereinket, szenteld meg diadalmas győzelemmel igazságos harcunkat! Áldd meg fiainkat, áldd meg fegyvereinket, terjeszd ki jóságos áldást osztó kezeidet Népünk, Seregeink felett… Engedd, hogy ősz Királyunk fejét övező Szent István koronájának ékkövei dicsfénnyel övezze be élte alkonyát, hirdetve a Te dicsőségedet, az Igazság győzelmét a gazság felett. . .

Magyarország Patronája! Védasszonyunk! Ne engedd kihullani fiaink kezéből megszentelt zászlódat, engedd, hogy a hazaszeretet szent tüze által hevített lelkeik által megacélozott karuk diadalról diadalra vihesse a megszentelt lobogódat . . . Vegyétek pártfogástokba a harctérre induló fiainkat, öntsetek szíveikbe honszerelmet, lelkeikbe lelkesedést, ne engedjétek őket ádáz golyók prédájává esni . . .

S azokat, akik az igazságos ügyért dicső halállal véreznek el, kiknek utolsó sóhajuk a Király és Hazáért száll fel Hozzátok, azoknak adjátok meg az örök dicsőségteljes nyugodalmat, szeretteiket pedig vegyétek pártfogástokba, enyhítsétek fájdalmukat, nyújtsatok vigaszt bánatukba, és adjátok meg nekik a mindennapi kenyeret, hogy szükséget ne szenvedjenek!

Fiúk! Vitézek! Katonák! igazságos ügyért, a haza becsületéért visznek benneteket a harctérre, ajkaitokról csendüljön fel a Hazádnak rendületlenül, s az ágyuk bömbölését harsogja túl a Ti kiáltásotok, e négyszó: A Királyért és Hazáért! Isten áldása veletek! Dicsőség koszorúzza fegyvereteket!”

Ezt követően – a hónap legvégéig – fogom követni az eddig idézett két akkori legnépszerűbb, legtekintélyesebb sajtóorgánum (világ)háborúval kapcsolatos híreit. Elsőként a már idézett lap esemény-közléseit, helyi, országos és nemzetközi híreit adom.

„A legújabb események.

Egy-két nap alatt megváltozott városunk képe, mintha az egész Pécs városa uniformist öltött volna magára. Minden talpalatnyi helyen katona és katona. Élénk, mozgalmas élet, lelkesedés mindenütt, amerre a szem tekint. Egyedül a sajtó a csüggedt, amelybe belefolytatták a szót, amelynek megnyirbálták a szárnyait. A telefont még mindig nélkülözi, s a távirati érintkezés is lassú a nagy anyagtorlódás miatt. Ma délután végre némi könnyebbülés állott be, s a reggel kikerült lapszámunk után délután 5 órakor megjelenhetett a ’Dunántúl’ rendkívüli kiadása.

A mai katonai átalakulásban a legkitartóbb, a legváltozatosabb képet az Indóház utca és az állomás épülete nyújtja. A vonatok csak úgy ontják az embereket ide is és innen is. A hadiállapot beálltával megszűntek az apró események, amelyek eddig a lap anyagául szolgáltak. A hivatalok képe is nagyrészt megváltozott.

A kivételes intézkedések kivételes helyzetet teremtettek a sajtó számára is, megnehezítve számunkra a munkát. Ha hozzávesszük, hogy a munkaerők nagy részét legfőbb kötelességük elszólította az íróasztal és a szedőgép mellől, úgy hisszük, olvasóközönségünk méltányolni fogja azt a rendkívüli körülményt, amely a lap előállítását kétszeresen is megnehezíti.

A mai világtörténelmi napokban az újságírónak nincs szava, helyette beszélnek az események, amelyek katonásan egymás mellé sorakozva tájékozást nyújtanak a helyzetről. Ezekben a rendkívüli időkben rendkívüli fantáziákban valótlan események híre születik meg, s kél szárnyra, azért kérjük a közönséget, ne üljön fel az alap nélkül terjesztett híreszteléseknek.

A zimonyi híd felrobbantása, szökött katonák, fejbelövések, ágyuk tüzelése és hasonló egyébként érdekes, de épp annyira valótlan mesék, csak mesék maradnak, amelyekben benne van minden, csak éppen az igazság hiányzik. Az alább összegezzük az eddig történt legújabb eseményeket.

A király a főhadiszálláson.

Ischl: A király (I. Ferenc József) kijelentette, hogy a főhadiszálláson óhajt tartózkodni. A király kijelentése a környezetre mély benyomást tett.

A háború lokalizálása.

London: Grey angol külügyi államtitkár vállalkozott a hármas szövetség és a hármas antant között a diplomáciai közvetítésre. A közvetítés célja a háború lokalizálása.

Anglia a monarchia mellett.

Az angol kormány kijelentette, hozzájárul ahhoz, hogy Ausztria-Magyarország megfenyítse a bűnösök társait. Anglia kívánja, hogy Ausztria-Magyarország jelentse ki, hogy nincsen területhódítási szándéka. Óhajtja, hogy a hatalmak vállaljanak garanciát, hogy Szerbiában megszűnnek a propagandista üzelmek.

Montenegró mozgósít.

A cetinjei koronatanács elrendelte a mozgósítást.

Amnesztia.

A hivatalos lap mai rendkívüli számában közli a király elhatározását arról, hogy a szökésben levő, mozgósítás miatt bűnvádi eljárás alatt álló egyének jelentkezésük esetén közkegyelemben részesülnek.

Hadi menetrend.

Július 28-án, kedden életbe lép az új menetrend, mely a nagyközönség részére csak fontosabb vonalakon tart fenn naponta egy oda és vissza közlekedő vonatot. Ezt az új postai menetrendet lapunk külön részén közöljük. Pécsről holnap még minden irányban el lehet utazni, de azután a személyszállító vonatok indulásának és érkezésének ideje megszűnik.

A közölt menetrend szerint közlekedő postavonatok csak katonai hatósági igazolvány felmutatása mellett vehetők igénybe. A mohács-pécsi vasút igazgatósága a következő hirdetményt adja: A hadsereg részbeni mozgósítása legfelsőbb paranccsal elrendeltetvén (sic!), első mozgósítási napként ez évi július 28-ika lett meghatározva.

A legfelsőbb parancs következtében, s a törvényerejű ’Vasúti üzleti rendtartás’ 70. §-ának rendelkezéséhez képest, a hadiforgalom érdekében a polgári személy-, podgyász- (sic!) és áruszállítás terén az alábbi korlátozások lépnek hatályba.

1. Mohács-Villány vonalon a polgári személy-, podgyász-(sic!) és áruszállítás azzal a korlátozással tartatik (sic!) fenn, hogy polgári utasok csak a vonatoknál rendelkezésre álló férőhelyek mennyiségéhez képest igényelhetik továbbításukat, és a podgyász- és áruküldemények szállítása is csak a viszonyokhoz képest lehetőség szerint történik.A mohács-villányi vonalon a polgári menetrend szerinti személyszállító vonatok forgalma a mozgósítás 3-ik napján beszüntettetik (sic!). Az e naptól kezdve közlekedő hadi postavonatok menetrendjét a külön kiadott hirdetmények tartalmazzák. Villányon túli állomásokra mindennemű polgári áruk felvétele azonnal beszüntettetik. Már feladott, de még el nem szállított mindennemű ily áruk többé nem rakhatók, hanem a feladók rendelkezésére bocsáttatnak (sic!).A Villány állomáson túli állomásokra szóló azon polgári áruk, melyek már nem juthatnak el rendeltetési állomásukra, illetve nem mehetnek túl a korlátozandó forgalmú vonalakon, a szállításban feltartóztatnak, és a feladók rendelkezésére bocsáttatnak. Villány állomásról a harmadik mozgósítási nappal kezdődőleg a Mohács felől érkező polgári utasok és podgyászok tovább szállítása csak bizonyos meghatározott vonatokkal, és csak valamely közigazgatási hatóság, vagy magasabb katonai parancsnokság által kiállított különleges igazolvány előmutatása mellett történik.

   

   Az igazolvány, mely csak egy útra érvényes, nem jogosít fel a vonat díjtalan használatára, s amennyiben tulajdonosa egyéb vasúti utazó igazolvánnyal ellátva nincsen, a használandó kocsiosztálynak megfelelő személyvonatú jegyet tartozik váltani. Már korábban váltott jegyek érvényessége ezen korlátozások tartamára szünetel, illetve ezek a jegyek is csak a fentebb említett igazolvány birtokában használhatók.

   Az igazolvány birtokában nem lévő utasok a második mozgósítási nap folyamán Villány állomáson túli állomásokra csak abban az esetben kapnak menetjegyet, és podgyászuk csak akkor továbbíttatik (sic), ha rendeltetési állomásukat még e nap letelte előtt bizton elérhetik, illetőleg, ha egy korlátozandó forgalmú vonalon túl juthatnak.

2. Üszög-Pécsbányatelep vonalon polgári küldemények elszállítása ugyancsak a viszonyokhoz képest a lehetőség szerint történik. Üszögön túli állomásokra mindennemű polgári áruk felvétele azonnal beszüntettetik.
3. A részbeli (sic!) mozgósítás kihirdetésétől kezdve mindennemű polgári szállítmányok, kivéve azokat, melyek az 1. és 2. pont alatti határozmányok szerint egyáltalában nem vétetnek (sic!) fel szállításra, csakis a vasúti üzletszabályzat 64. s. 1. pontjában, s az ahhoz tartozó póthatározmányokban előírt feltételek betartása és nyilatkozat adása mellett vétetnek át a feladóktól.
4. A részbeli mozgósítás folytán a szállítási határidő elmulasztásából keletkezett kárért a vasúti üzletszabályzat 94. §. (4.) pontja alapján a vasút felelősséggel nem tartozik.
5. A polgári személy-, podgyász- és áruszállítás korlátlan felvétele kellő időben ismét közöltetni fog.”