1914. július: a (világ)háború első napjai – a pécsi sajtó tükrében 3.

A liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) július 28.-i számát folytatva – az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével –, másik fontos jogszabályt közölt ezt követően „Amnesztia a bűnös védköteleseknek” címmel – az ebben a témában hasonlókat is magában foglalókkal együtt. Ez azért érdekes, mert ezt a (világ)háború „szülte.”

„A hivatalos lap mai rendkívüli kiadása a következő legfelső elhatározásokat hozza. Ő Felsége Wienben (Bécsben) múlt évi május 2-án kelt legfelsőbb elhatározásával a következőket rendelte el:

1. Mindazoknak a magyar állampolgároknak, akik a mozgósítási hirdetmény közzététele előtt elkövetett következő bűncselekmények, úgymint: az állíttatásnak vagy felülvizsgáltatásnak elmaradása által való meghiúsítása, vagy az újoncállítás elől való szökés, vagy a katonai szolgálat kikerülése miatt elítéltettek, vagy bűnvádi eljárás alá vonattak, —a büntetés, amennyiben az még végrehajtva nincs, illetőleg a további bűnvádi eljárás és a büntetés, valamint a szolgálati kötelezettség meghosszabbítása elengedtetik.

Azoknak az egyéneknek, akik az első bekezdésben említett, a mozgósítási hirdetmény kihirdetése előtt elkövetett bűncselekmények egyike vagy másika (sic!) miatt üldöztetnek, vagy emiatt üldöztetésüket várhatják, a bűnvádi eljárás és büntetés, valamint a szolgálati kötelezettség meghosszabbítása abban az esetben elengedtetik, ha ők a rájuk eső állítás kötelezettségnek, illetőleg törvényes szolgálati kötelezettségüknek magukat alávetik, és e célból illetőségi helyük politikai hatóságánál haladéktalanul személyesen jelentkeznek.

A bűnvádi eljárás és büntetés elengedése a bűntársakra és a részesekre nem terjed ki. Azok a visszavándorlók, akik a 3. korosztályból való kilépés után soroztatnak be, csak azon év december 31-éig szolgálatkötelesek, amelyben 33. életévüket betöltik. A közkegyelem azokra az egyénekre is kiterjed, akik az első bekezdésben felsorolt bűncselekmények valamelyikét a jelenleg érvényes véd törvény hatályba lépte előtt követték el.

2. A magyar honvédség állományába tartozó mindazoknak az egyéneknek, akik a mozgósítási hirdetmény közzététele előtt elkövetett szökés vagy katonai behívási parancs iránti engedetlenség miatt bűnvádi eljárás alatt állanak, bűntető bíróságilag üldöztetnek (sic!), vagy büntető bírósági üldözést, avagy fegyelmi fenyítést várhatnak, a további büntetőbírósági eljárás és a büntetés elengedtetik, éspedig azoknak, akik távol vannak, oly feltétel mellett, hogy katonai szolgálati kötelezettségük teljesítése végett haladéktalanul bevonulnak; azok azonban, akik rendfokozatot viselnek, és bevonulásuk idejében, mint szökevények már szabályszerűen, állományon kívül helyeztettek, rendfokozatukat elvesztik. A szökésben töltött idő a szolgálati időbe beszámítandó. A bűnvádi eljárás és büntetés elengedése a bűntársakra, részesekre és azokra, akik a szökésre vagy a katonai behívási parancs iránti engedetlenségre való csábításban váltak bűnösökké, nem nyer alkalmazást.

3. A közkegyelemre méltatott bűncselekményeknek más bűncselekményekkel való összetalálkozása — ha ítélet még nem hozatott — az illető egyéneknek közkegyelemben való részesítését nem zárja ki, az utóbb említett bűncselekményekért azonban felelősek maradnak. Ellenben kivétetnek (sic) a közkegyelem alól azok, akik valamely az 1. pont szerint közkegyelemre méltatott bűncselekmény, és egyidejűleg más bűncselekmények miatt is már elítéltettek; ily egyénekre nézve azonban méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetében külön kegyelmezési javaslatok tehetők.

A császári és apostoli királyi Felsége Wienben, 1913. évi május hó 2-án kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben a következőket méltóztatott elrendelni: A császári és királyi közös hadsereg és a cs. és kir. haditengerészet állományába tartozó mindazoknak az egyéneknek, akik a mozgósítási hirdetmény közzététele előtt elkövetett szökés vagy katonai behívási parancs iránti engedetlenség miatt bűnvádi eljárás alatt állanak, büntető bíróságilag üldöztetnek, vagy büntető bírósági üldözést, vagy fegyelmi fenyítést várhatnak, a további büntetőbírósági eljárás és a büntetés elengedtetik, éspedig azoknak, akik távol vannak, oly feltétel mellett, hogy katonai szolgálati kötelezettségük teljesítése végett haladéktalanul bevonulnak, azok azonban, akik rendfokozatot viselnek, és bevonulásuk idejében, mint szökevények már állományon kívül helyeztettek, rendfokozatukat elvesztik.

A szökésben töltött idő a szolgálati időbe beszámítandó. A bűnvádi eljárás és büntetés elengedése a bűntársakra, részesekre, és azokra, akik a szökésre vagy a katonai behívási parancs iránti engedetlenségre való csábításban váltak bűnösökké, nem nyer alkalmazást. A közkegyelemre méltatott bűncselekményeknek más bűncselekményekkel való összetalálkozása az illető egyéneknek közkegyelemben való részesítését nem zárja ki, az utóbbi említett bűncselekményekért azonban felelősek maradnak.

Ő császári és apostoli királyi Felsége Wienben, a hirdetmény közvétele előtt elkövetett következő bűncselekmények, úgymint: az álíttatásnak, vagy felülvizsgáltatásnak elmaradás által való meghiúsítása, vagy az újoncállítás elől való szökés, vagy a katonai szolgálat kikerülése miatt elítéltettek, vagy bűnvádi eljárás alá vonattak, a büntetés, amennyiben az még végrehajtva nincs, illetőleg a további eljárás bűnvádi és a büntetés, valamint a szolgálati kötelezettség meghosszabbítása elengedtetik.

Azoknak az egyéneknek, akik az első bekezdésben említett, a mozgósítási hirdetmény kihirdetése előtt elkövetett bűncselekmények egyike vagy másika miatt üldöztetnek, vagy emiatt üldöztetésüket várhatják, a bűnvádi eljárás és büntetés, valamint a szolgálati kötelezettség meghosszabbítása abban az esetben elengedtetik, ha ők a reájuk eső állításkötelezettségnek, illetőleg törvényes szolgálati kötelezettségeknek magukat alávetik, és e célból illetőségi helyük politikai járáshatóságánál haladéktalanul személyesen jelentkeznek.

A bűnvádi eljárás és büntetés elengedése a bűntársakra és a részesekre nem terjed ki. Azok a visszavándorlók, akik a 3. korosztályból való kilépés után soroztatnak be, csak azon év december 31-ig szolgálatkötelesek, amelyben 33. életévüket betöltik. A közkegyelem azokra az egyénekre is kiterjed, akik az első bekezdésben felsorolt bűncselekmények valamelyikét a jelenleg érvényes véd törvény hatályba lépte előtt követték el.

2. A Landwehr (Tartalék) állományába tartozó mindazoknak az egyéneknek, akik a mozgósítási hirdetmény közzététele előtt elkövetett szökés, vagy katonai behívási parancs iránti engedetlenség miatt bűnvádi eljárás alatt állanak, büntető bíróságilag üldöztetnek, vagy büntetőbírósági üldözést, vagy fegyelmi fenyítést várhatnak, a további büntetőbírósági eljárás és a büntetés elengedtetik, éspedig azoknak, akik távol vannak, oly feltétel mellett, hogy katonai szolgálati kötelezettségük teljesítése végett haladéktalanul bevonulnak;

azok azonban, akik rendfokozatot viselnek, és bevonulásuk idejében, mint szőkevények, már szabályszerűen állományon kívül helyeztetnek, rendfokozatukat elvesztik. A szökésben töltött idő a szolgálati időbe beszámítandó. A bűnvádi eljárás és büntetés elengedése a bűntársakra, részesekre és azokra, akik a szökésre vagy a katonai behívási parancs iránti engedetlenségre való csábításban váltak bűnösökké, nem nyer alkalmazást.

3. A közkegyelemre méltatott bűncselekményeknek más bűncselekményekkel való összetalálkozása — ha ítélet még nemhozatott — az illető egyéneknek közkegyelemben való részesítését nem zárja ki, azutóbb említett bűncselekményekért azonbanfelelősek maradnak. 4. Ellenben kivételnek a közkegyelemre méltatott bűncselekmény, és egyidejűleg más bűncselekmények miatt ismár elítéltettek, ily egyénekre nézve azonbanméltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetében külön kegyelmezési javaslatok tehetők.

–

A császári és apostoli királyi Felség Wienben, 1913. évi május hó 2-án kelt Legfelsőbb elhatározásával Legkegyelmesebb a következőket méltóztatott elrendelni: A bosnyák-hercegovinai tartomány illetőséggel bíró mindazoknak az egyéneknek, akik a mozgósítási hirdetmény közzététele előtt elkövetett következő bűncselekményeket, úgymint az állíttatásnak vagy felülvizsgáltatásnak elmaradása által való meghiúsítása, vagy az újonc állítás elől való szökés, vаgy a katonai szolgálat kikerülése miatt elítéltettek, vagy bűnvádi eljárás alá vonattak, a büntetés, amennyiben az még végrehajtva nincs, illetőleg a további bűnvádi eljárás és a büntetés, valamint a szolgálati kötelezettség meghosszabbítása elengedtetik.

Azoknak az egyéneknek, akik az első bekezdésben említett mozgósítási hirdetmény kihirdetése előtt elkövetett bűncselekmények egyike vagy más miatt üldöztetnek, vagy emiatt üldöztetésüket várhatják, a bűnvádi eljárás és büntetés, valamint a szolgálati kötelezettség meghosszabbítása abban az esetben elengedtetik, ha ők a reájuk eső állítás kötelezettségnek, illetőleg törvényes szolgálati kötelezettségüknek magukat alávetik, és e célból illetőségű helyük politikai járáshatóságánál haladéktalanul személyesen jelentkeznek.

A bűnvádi eljárás és büntetés elengedése a bűntársakra és a részesekre nem terjed ki. Azok a visszavándorlók, akik a 3. korosztályból való kilépés után soroztatnak be, csak azon év december 31-ig szolgálatkötelesek, amelyben 33. életévüket betöltik. A közkegyelem azokra az egyénekre is kiterjed, akik az első bekezdésben felsorolt bűncselekmények valamelyikét a jelenleg érvényes véd törvény hatályba lépte előtt követték el.

2. A közkegyelemre méltatott bűncselekményeknek más bűncselekményekkel való összetalálkozása — ha ítélet még nem hozatott — az illető egyéneknek közkegyelemben való részesítését nem zárja ki, az utóbb említett bűncselekményekért azonban felelősek maradnak.

3. Ellenben kivétetnek (sic!) a közkegyelem alól azok, akik valamely, az 1. pont szerint közkegyelemre méltatott bűncselekmény, és egyidejűleg más bűncselekmények miatt is már elítéltettek; ily egyénekre nézve azonban méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetében külön kegyelmezési javaslatot tehetők.”