Első utazás
Nagyszalonta
A magyar határt Méhkeréknél átlépve Arany János szülővárosa érdemes a megállásra.
A költő fia a családi tárgyak adományozásával emlékmúzeumot alapított a XVII. századi vár maradványában, a Csonka toronyban.
1899. augusztus 20-án nyitották meg a múzeumot.
Barabás Miklósnak Aranyról készített életnagyságú festménye előtt a költő Petőfivel közös szobra áll – elhalmozva az itt járt magyarok koszorúival.
A torony egy másik emeletén Arany János dolgozószobájának berendezését láthatjuk. A vitrinekben költeményeinek gyűjteményes kötetei sorakoznak
Medve-barlang
A Bihari-hegységbe érkezve, Kiskoh község közelében 1975-ben, márványbányászok fedezték fel. Nevét a 15-20 ezer éve élt barlangi ősmedvétől (Ursus Spelaeustól) kapta. A 600 kilogrammot is meghaladó ősállatok egyikének teljesen épen maradt csontváza a barlang mélyén fogadja a látogatókat. Egy másik példány helyreállított csontváza a bejárat előtt áll. Valószínűleg egy omlás akadályozta meg az állatokat a barlang elhagyásában. A barlang igazi értékét nem is medvéi, hanem csodálatos cseppkövei adják.
A közel 1 kilométeres jól kiépített és kivilágított úton változatos cseppkőformákat láthatunk: több, hatalmas, álló cseppkő (sztalagmit) a különös megvilágításban, beszélgető embereknek látszik. Ők a Vének Tanácsa. Távolabb méteres, rúd alakú álló cseppkövek – a Gyertyák termének díszei. Az egyik falon egy medve-forma, mintha kapaszkodna, menekülni próbálna. Felejthetetlen látványt nyújtanak a hátulról megvilágított, pompás, váltakozó színekben tündöklő vékony függöny-cseppkövek. Egy helyen a különböző vastagságú lógó cseppkövek (sztalagtitok) úgy sorakoznak, mint az orgonasípok. Üregesek lehetnek, mert apró ütögetésre zenei hangokat adnak.
Erdély híres folyója az Aranyos. Partján megpihenve szép köveket gyűjtöttünk, de akár az arany-mosással is megpróbálkozhattunk volna, mint tették évszázadokon át az itt lakók.
A Tordai hasadék és a Sóbánya
A Szent László legendákból ismert természeti látványosságot sokan keresik fel. Az előtte elterülő mezőn, a Hesda patak partján Szent László pénzeket szedtünk. A lapos, kerek, 2-3 centiméter átmérőjű kövek triász-kori véglények (protozoák) maradványai.
A monda szerint László király üldözte a kunokat, akik aranypénzeket szórtak a földre, melyeket a magyar katonák összeszedtek a kunok üldözése helyett. A király Istenhez fohászkodott – és az aranypénzek kővé változtak.
Egy másik legenda a természeti különlegesség keletkezéséről szól: a kunok elől menekülő király alatt megnyílt a föld, ő még lovával át tudott ugrani, de üldözői mind a hasadékba estek.
A hasadék az Aranyos-melléki mészkőhegység karsztos barlangjainak és földalatti vízfolyásainak fölszakadása következtében keletkezett, a barlangok mennyezetének beszakadásával. Néhány mellékpatak barlangjának nyílása még ma is látható. Ilyen a Kis- és a Balyika-barlang, melyben a monda szerint Rákóczi kurucai bujdostak.
A 3 kilométer hosszú szurdokban 200 méteres sziklafalak alatt haladtunk. A sziklába vésett szűk ösvényen sokszor csak drótkötélbe kapaszkodva jutottunk tovább a zúgó víz és a mélység felett. Több helyen hidacskák íveltek át a patakon. A hasadék fölé emelkedő sziklacsúcs a „Patkós-kő”-forrás. Eredete is Szent Lászlóhoz kapcsolódik: a király lova patkójának nyoma, melyből szomjazó katonáinak víz fakadt.
A hasadék középtáján 200 méteres függőleges sziklafal: a Fekete Madonna. A legnehezebb alpinista mászófal.
Torda város nevezetes látnivalója a Sóbánya. A ma már nem művelt bányába, sóba vájt, több száz méteres folyosókon haladva értünk a bányászok gyülekező helyére, ahol a lámpákat kiosztották és imádkoztak munka előtt Szent Borbála festménye alatt.
A Mária Terézia terem egy fordított tölcsérhez hasonlít: felső részén 40-50 méter átmérőjű, alul – mintegy 100 méter mélységben – legalább 80 méter. A Nagycsarnokba a sófalba vágott „lépcsőházban” jutunk le. Egy helyen bevésték kialakításának idejét: 1876.
A teremben vastag sórétegen jártunk: mint a hó, úgy ropogott a lábunk alatt! Feltekintve a mennyezetre, szép sókristályok, lógó só-cseppkövek gazdag színvilágában gyönyörködtünk. Ez a terem olyan hatalmas, hogy 3-4 tízemeletes panelház is elférne benne! Remek akusztikája révén hangversenyek rendezésére is alkalmas lenne. Az egyik tárnában még állnak a bányaművelés régi gépei, szerszámai, melyeket az elmúlt idő lassan sóval borított be.
(A szerző felvételei)
Szóljon hozzá!