S. Bálint Mária, Author at Hetedhéthatár
Szerzői archívum

S. Bálint Mária

S. Bálint Mária írásai: 29

Alkoholista temetés

Vackor kutyámmal haladtunk lassacskán a szégyenükben ittmaradt, piszkos buckák között, a sódert síró, bokatördelő, valaha járdának szánt képződményen, végig a temető téglafala mellett. Délutáni séta helyett választottuk ezt a romantikus útvonalat.

Nem használ semmi

Nem használ semmi,
kiabálsz, nem hallja senki,
könyörögsz, oda se néznek,
dühönghetsz. észre se vesznek.

Anyám nem tudott szőlőt küldeni

Még kisóvodás voltam, amikor apám izgalommal jött haza valahonnan, és örvendett nagyon. Anyám is, pedig alig-alig hitte. Olyan viccesnek szánt kifejezéseket hallottam, hogy most már nem vagyunk földönfutók. Beléptünk a gazdák sorába. De meg is kell fogni a szerszám végét.

Öt lej és a becsület összefüggése

Amikor gyerek voltam, a jó ég tudja miért (vagy mindenki tudja), mindig azt akartam tenni és tudni, amit a bátyám. Ha arra volt szükség, kissé fájó szívvel, de feláldoztam a kisházamból a csipketerítőt halászhálónak, csak részese lehessek valaminek, aminek ő is.

Mi az?

Mi az, mi űz és kerget,
pihenni soha nem enged,
amint odaértél,
tovább kell menned?

Juhászkutyák

„Szép nyári nap, rongyos farmerek az út mentén…” Dudorászok, néha hangosan énekelek, masírozok, poroszkálok, meg-megállok. A kutya se jár az úton. Békés kellemes, napfényes tavaszi idő van, zöldül a fű és a távolban egy juhnyáj legelész. Még rajta van a juhászokon a fordított bunda.

Dobd ki!

– Most mit vacakolsz vele? Én aztán soha nem szánok időt ilyesmire.
– Csak két perc!
– Már megint guberálsz a szekrényben? Vegyél újat!

Az ember tökéletesedése?

Évszázadok, évezredek óta, öntudatlanul is tökéletességre törekszik az ember. Miképpen?  Feltételezéseinket kétféle pillérre építhetjük, attól függően, melyik eredetelméletet fogadjuk el. Ha a darwini elmélet, s főleg annak képi-alkati megjelenítésformái szerint gondolkozunk, az előember nemcsak esetlen emberi mivoltában, hanem durva, erőszakos, kötődés nélküli, érzelemmentes.

Ady Endre hatása a kortársakra és recepciója

Ady Endre a Nyugat-kánon egyik kiemelkedő alakja, az Új versek címmel megjelent kötete a modern magyar költészet korszaknyitó alkotása. Ugyanakkor a költő meghatározó, vízválasztó, irodalomalapító, a legjelentősebb modern íróink közé tartozik.

Torma Zsófia 119 évvel ezelőtt e napon hunyt el

Torma Zsófia (Csicsókeresztúr, 1832. szeptember 27. – Szászváros, 1899. november 14.) magyar ősrégész, Torma József (1801–1864) régész-történész leánya, Torma Károly (1829–1897) régész, országgyűlési képviselő testvére, első magyar – egyik forrás szerint a világ – első női régésze volt.

Ötven éve hunyt el Hamvas Béla

A XX. század kimagasló magyar gondolkodója, írója, regényírója, esszéistája. Hatalmas műveltségének és átfogó szemléletének látóterében foglalkozott a művészetelmélet és kultúrtörténet kérdéseivel, társadalmi és filozófiai kérdésekkel egyaránt.

Üres ég

Nélküle üresek az esték,
lomhán kúszik arcomba a sötét.
Nem vidámságot, meghittséget hoz,
úgy érzem folyton, valaki átkoz.

Déry Tibor

Déry Tibor Budapesten született, édesapja Déry Károly ügyvéd, édesanyja Rosenberg Ernesztin, aki gazdag osztrák család sarja volt. Életútja és műveinek jellege különös ellentmondásokkal, alig magyarázható értelmetlenségekkel teljes.

Kölcsey Ferenc

Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24. „Hazámat, nemzetemet mindig lángolva szerettem; magyar lenni büszkeségem volt, lesz örökre. Még akkor is, midőn a nemzet ellen kínosan panaszkodom.” (Kölcsey)

Szervátiusz Jenő

115 éve született Szervátiusz Jenő (Kolozsvár 1903. július 4. – Budapest, 1983. szeptember 15.) Nagy Zoltán: „A modern magyar faszobrászat legnagyobb erejű, legegyénibb formavilágú s egyben legnagyszerűbb képviselője az erdélyi Szervátiusz Jenő.



Archívum

Hirdetés