S. Bálint Mária, Author at Hetedhéthatár
Szerzői archívum

S. Bálint Mária

S. Bálint Mária írásai: 34

Gyönyörű népdal

A leggyönyörűbb, amit valaha hallott. Annyira szép, hogy bár idegen nyelven van, és egy szót sem ért belőle, de megtanulta. Tudja, hogy magyarul van, mert Budapesten vette a lemezt, és most elénekli nekünk hálából – mondta holland vendégünk. Forrt a világ akkoriban.

Cirkuszt csináltunk Zilahon

Megtörtént, máig sem tudja mindenki a városban sem, hogy miért. Éppen tizenkettedikesek voltunk. Egy nap bejelentették, hogy jön Ceaușescu elvtárs másnap, reggel 7-kor kint kell lenni a hajdani Wesselényi, majd Ady, de akkorra már csak „Zilahi Középiskola” előtt.

Csak megnéztem a bivalyokat

Meg hát. Gyerekként akkoriban szereztem a tudást arról, hogy a szilágycsehieket, ahová apám való volt, bivalyasoknak nevezik. Mert sok embernek van bivalya, lévén Szilágycseh is hepe-hupás, nehéz felhúzni a szekeret a dombokra, és a bivaly erősebb az ökörnél is, de még tejet is ad.

Nekünk mi adatott?

Szeretsz boldogtalan lenni? Az élet sem szeret.
Feltételeket ad neked, s te elfecséreled.
Víz van hazánkban! Termőföld, erdő,
zöldell a határ, mert esik az eső!

Anya! Anyaaaaaaaaa!

Megjött a tavasz! – nézünk egymásra,
Mire is gondolhatnánk másra,
Hisz ordít a kislány odakint, ni,
Mint tavaszonként mindig-mindig,
Mikor fent felejtett valamit.

Alkoholista temetés

Vackor kutyámmal haladtunk lassacskán a szégyenükben ittmaradt, piszkos buckák között, a sódert síró, bokatördelő, valaha járdának szánt képződményen, végig a temető téglafala mellett. Délutáni séta helyett választottuk ezt a romantikus útvonalat.

Nem használ semmi

Nem használ semmi,
kiabálsz, nem hallja senki,
könyörögsz, oda se néznek,
dühönghetsz. észre se vesznek.

Anyám nem tudott szőlőt küldeni

Még kisóvodás voltam, amikor apám izgalommal jött haza valahonnan, és örvendett nagyon. Anyám is, pedig alig-alig hitte. Olyan viccesnek szánt kifejezéseket hallottam, hogy most már nem vagyunk földönfutók. Beléptünk a gazdák sorába. De meg is kell fogni a szerszám végét.

Öt lej és a becsület összefüggése

Amikor gyerek voltam, a jó ég tudja miért (vagy mindenki tudja), mindig azt akartam tenni és tudni, amit a bátyám. Ha arra volt szükség, kissé fájó szívvel, de feláldoztam a kisházamból a csipketerítőt halászhálónak, csak részese lehessek valaminek, aminek ő is.

Mi az?

Mi az, mi űz és kerget,
pihenni soha nem enged,
amint odaértél,
tovább kell menned?

Juhászkutyák

„Szép nyári nap, rongyos farmerek az út mentén…” Dudorászok, néha hangosan énekelek, masírozok, poroszkálok, meg-megállok. A kutya se jár az úton. Békés kellemes, napfényes tavaszi idő van, zöldül a fű és a távolban egy juhnyáj legelész. Még rajta van a juhászokon a fordított bunda.

Dobd ki!

– Most mit vacakolsz vele? Én aztán soha nem szánok időt ilyesmire.
– Csak két perc!
– Már megint guberálsz a szekrényben? Vegyél újat!

Az ember tökéletesedése?

Évszázadok, évezredek óta, öntudatlanul is tökéletességre törekszik az ember. Miképpen?  Feltételezéseinket kétféle pillérre építhetjük, attól függően, melyik eredetelméletet fogadjuk el. Ha a darwini elmélet, s főleg annak képi-alkati megjelenítésformái szerint gondolkozunk, az előember nemcsak esetlen emberi mivoltában, hanem durva, erőszakos, kötődés nélküli, érzelemmentes.

Ady Endre hatása a kortársakra és recepciója

Ady Endre a Nyugat-kánon egyik kiemelkedő alakja, az Új versek címmel megjelent kötete a modern magyar költészet korszaknyitó alkotása. Ugyanakkor a költő meghatározó, vízválasztó, irodalomalapító, a legjelentősebb modern íróink közé tartozik.

Torma Zsófia 119 évvel ezelőtt e napon hunyt el

Torma Zsófia (Csicsókeresztúr, 1832. szeptember 27. – Szászváros, 1899. november 14.) magyar ősrégész, Torma József (1801–1864) régész-történész leánya, Torma Károly (1829–1897) régész, országgyűlési képviselő testvére, első magyar – egyik forrás szerint a világ – első női régésze volt.



Archívum

Hirdetés