Cardos írásai

Ifjú lány volt, szép és botor
De inkább vált még szebbé
Mintsem lett volna okos.

Ha csendesedik már az avar,
fuss, de rohanj gyorsan haza.

Ha kínos csendben ül a rét,

Futó felhő szalad a szürke ég alatt
sápadt napsugár szakítja őt át
Fáradtan élem a lelkek hajnalát

Kihez kiáltson az, ki egyedül van?
Oh, mondd, kihez kiáltson?
Ha százak törnek rá, s ezrek

Átkozott nappalok, szomorú reggelek,
Halált hozó dalokból táplálkozó kegyelet,
Vad vágyak tengerében fürdő szenvedély,

Feltámadt az Isten Fia, hogy megváltsa bűneink
Feltámadt a Halál, hogy legyőzze erőink,