A Pécsi Dalárda 50. évi, jubileumi dísz-közgyűlésén történteket a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) december 10.-i számából folytatom – az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével. Miután elhangzott dr. Till József jegyző átfogó összegzése a férfikar elmúlt 50 éves történetéről, a következők történtek.
Rekord számú résztvevő hallgatta a XXVIII. Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség éves konferenciáján elhangzott előadásokat. Az elhangzott előadásokat 6 objektív szempont alapján a Szövetség Elnöksége pontozta, és a legjobb előadást díjazta.
Aki manapság Budapesten villamosra száll, a járatszám alapján könnyedén azonosítja a keresett útvonalat. Ez azonban nem volt mindig így: egészen 1910-ig a viszonylatokat számok helyett változatos színű és mintájú tárcsák jelezték.
1686. október 22-én szabadult fel Pécs a másfél évszázados török uralom alól. A jelentős esemény 340. évfordulójának tiszteletére készült ez az összeállításunk. Az ötödik rész témája: a nagyharsányi-villányi csata.
Ebben a részben „visszatérek” a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) július 28.-i számához. Nézzük azokat a háborús híreket, amelyek még nem szerepeltek az eddigi részekben
A liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) 1912. december 10.-i számából, amely a Pécsi Dalárda 50. évfordulója alkalmából rendezett díszközgyűlésről tudósított, már idéztem előző részben. Most ott folytatom – az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével –, ami dr. Szuly János (1849-1929) elnök áttekintő beszéde után következett.
1686. október 22-én szabadult fel Pécs a másfél évszázados török uralom alól. A jelentős esemény 340. évfordulójának tiszteletére készült ez az összeállításunk. A negyedik rész témája: Hogyan tovább Pécsett 1686. október 22-e után?
A liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) július 28.-i számát folytatva, másik fontos jogszabályt közölt ezt követően „Amnesztia a bűnös védköteleseknek” címmel – az ebben a témában hasonlókat is magában foglalókkal együtt. Ez azért érdekes, mert ezt a (világ)háború „szülte.”
Kevés huszadik századi politikus alakja vált annyira legendává, mint John Fitzgerald Kennedyé. Az Egyesült Államok 35. elnöke mindössze 1961 januárjától 1963 novemberében bekövetkezett meggyilkolásáig állt országa élén, személye mégis több mint hat évtizeddel halála után is élénken foglalkoztatja a történészeket és az olvasókat.
Az előző részben a Pécsi Dalárda 50 éves jubileumi közgyűlésének azt a fontos részét dokumentáltam, amelyben a férfikar jegyzője, Till József a kórus történetét summázta hosszan, 1861/1862-től. Ennek második része következik a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) 1912. december 10.-i számából.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
