Szigeti Szabó Jánost leginkább festőművészként ismerik, de a képző- és iparművészet más műfajaiban is jártas, alkotott maradandót. Pályája során készített táblaképeket, grafikákat, ötvösmunkákat, szobrokat, kisplasztikákat, reliefet, illusztrált könyveket.
Örvény Tiff címmel nyílt meg Nagy Gábor György festőművész kiállítása Budapesten a Fészek Galériában 2017. november 14-én. A december 8-ig megtekinthető kiállításon megtekinthető művekből adnak ízelítőt Komlós Attila felvételei.
Vivian Maier (1926. február 1. – 2009. április 21.) amerikai amatőr utcai fényképész. Életét szinte teljes homály fedi. Feminista és szókimondó hölgyként ismerték, aki imádta a külföldi filmeket, azonban szerette tartani a két lépés távolságot a magánéletében.
2017. szeptember 29-től 2018. január 7-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában Korniss Péter fotóművész kiállítása, Folyamatos emlékezet címmel. Korniss Péter a kortárs magyar fotográfia egyik meghatározó alkotója, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus. Munkásságának középpontjában az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi paraszti életmód dokumentarista ábrázolása áll. Folyamatos emlékezet című kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek az egész életmű legfontosabb szellemi ívét adják.
A Hejettes Szomlyazók művészcsoport 1984-ben alakult és 1992-ben szűnt meg. Akkor jött létre, amikor a korábbi tiltások, betiltások, a legkülönbözőbb akadályoztatások már egyre kevésbé éreztették hatásukat; majd a többpártrendszer konszolidációja idején oszlott fel. Földalatti formációnak indult és hivatalossá, elfogadottá vált csoportként végezte.
2017. július 8. és szeptember 24. között tekinthető meg a budapesti Ludwig Múzeumban a Gilbert & George: Bűnbak képek Budapestnek című kiállítás. Az ötven éve együtt dolgozó művészpáros fő témája a modern városi létezés. Gilbert & George műveinek középpontjában mindig a művészek állnak mint „élő szobrok”.
Sikó Miklós (1817-1900) erdélyi festőművész nemesi családból származott, a festészettel 1838-tól, Barabás Miklós hatására kezdett foglalkozni. Festői karrierjét 1851-ben Münchenben folytatta Barabás Miklós tanítványaként, majd ezután visszatért szülőföldjére, ahol több kolozsvári és erdélyi nemesi család tagjait örökítette meg festményeken.
Az El nem kötelezett művészet – Marinko Sudac gyűjteménye az egykori Jugoszlávia nonkonformista művészeti közegeinek kialakulását mutatja be regionális kontextusban, Lengyelországgal, Magyarországgal és Csehszlovákiával együtt vizsgálva.
A Ludwig Múzeumban 2017. április 13 – június 25-ig megtekinthető Párhuzamos avantgárd – Pécsi Műhely 1968–1980 kiállítás egy eddig kevéssé feldolgozott, a hazai művészeti közeg perifériáján működő neoavantgárd művészcsoport tevékenységét és jelentőségét mutatja be, amely csoportnak tagjai a következő művészek voltak: Ficzek Ferenc (1947-1987), Halász Károly (1946-2016), Kismányoky Károly (1943), Pinczehelyi Sándor (1946), Szijártó Kálmán (1946).
2017. március 25-én nyílt meg a pécsi Király Galériában Fűkő Béla szobrászművész Ködszurkálók című kiállítása. A Költészet Napjához időzített tárlaton kollázstechnikával készült költőportrék kerültek bemutatásra. A tárlat apropóján Fűkő Béla munkáiból adunk közre egy válogatást, megköszönve a művésznek a reprodukciók publikálásához adott hozzájárulását!
Sikó Ágnes festményeivel már több alkalommal volt lehetőségem találkozni. Több pécsi kiállítása megnyitóján jelen voltam és azt hiszem, elmondhatom, hogy mindig egy másik, újabb művészi oldalát ismerem meg. A mostani kiállítás egy tágabb körű kitekintésre ad lehetőséget: hazánk határait átlépve akár a hideg tajgákig vagy a szaharai homokdűnékig is elvezet fantáziája.
Szűcs Attila az egyik legjelentősebb középgenerációs, kelet-közép európai festő, akinek pályája a szocialista rendszerek összeomlásának idején indult, és fontos szerepet játszott abban, hogy Magyarországon létrejött egy egyszerre médiumtudatos és politikai-kulturális értelemben is reflektált festészet az 1990-es évek végén. A 2000-es évektől kezdve Szűcs művészete olyan régiós festészeti trendekkel is párhuzamba állítható, mint a Neue Leipziger Schule és a Cluj School of Painting, miközben a kulturális hagyományhoz és a festészet technológiájához fűződő sajátos viszonya e trendeken belül is sajátos helyet biztosít számára.
A Magyar Nemzeti Galéria, folytatva a magyar művészet meghatározó egyéniségeit feldolgozó kiállítássorozatát, Ország Lilinek (1926–1978), a modern magyar művészet egyik kiemelkedő alakjának életművét mutatja be 2016. december 17-től.
A 100 évvel ezelőtt, 1916. június 26-án Pécsett született Zlatko Prica a Zágrábi Művészeti Akadémián 1941-ben szerzett diplomát. A világháború után Párizsba, Indiába, Brazíliába tett tanulmányutat, amelyek nagy hatást gyakoroltak művészetére. A modern horvát művészet egyéni stílusú, kiművelt festői kultúrájú alakja a horvát művész, aki az 50-es évek elejétől kezdve ellenkezett az „új korszak” hasznos és tudatos építőinek kollektív optimizmusával.
A PTE Művészeti Kar idén ünnepli alapításának 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Festészet Tanszék újra megrendezte a már több éves hagyománnyal rendelkező Színerő – Nagyméretű festmények – Léptékváltás VI. kurzus-alkotótelepet 2016. június 20. és július 3. között. A táblaképnél nagyobb léptékű sík- vagy térbeli festészeti technológiák alkalmazásával készült színes műveket a Zsolnay Kulturális Negyed, m21 Galériában mutatják be 2016. augusztus 12-től szeptember 15-ig.