Az ország szívében, a Vierwaldstätti-tó partjai mentén elterülő vidéket Svájc bölcsőjének is nevezhetjük. 1291-ben, miután a Habsburgok terjeszkedése ellen Uri, Schwyz és Unterwalden kantonok örök szövetségre léptek (Ewige Bund), létrejött az Eidgenossenschaft, a Svájci Államszövetség. Luzern 1332-ben, első városként csatlakozott e szövetséghez. Tell Vilmos történetének a helyszínén járunk, a legenda szerint a Luzerntől 38 kilométerre fekvő Altdorf főterén saját fia fejéről lőtte le íjjal az almát.
- Luzern, a Kapellbrücke
A 2129 méter magas Pilátus tövében fekvő Luzernben a történelmi korok lenyomatai máig megtalálhatóak: ezek a mai városkép fontos alkotóelemei. Idegenforgalmi vonzerejét a csodás természeti környezet mellett ennek köszönheti. Luzern a XIX. századi Európa első számú turisztikai célpontja volt. A Pilátus bibliai eredetű nevéhez monda fűződik: a Krisztust keresztre feszíttető Pontius Pilátus lelke itt bolyong száműzetésben a vad szurdokok között… A hegycsúcsra fogaskerekűvel lehet feljutni, szép panoráma tárul elénk a városra és a Vierwaldstätti-tóra, a nagy svájci tavak egyikére. E tavak a jégkorszakban, gleccserek által kimélyített völgyekben helyezkednek el, például az előző részben már meglátogatott Zürichi-tó, és a még felfedezésre váró Brienzi-, és Thuni-tavak, a Genfi-tó, valamint az olasz-svájci Lago Maggiore és a Luganoi-tó. Jellemzőjük a hosszan elnyúló forma, a mély, és ebből következően rendkívül tiszta víz. A tavakon élénk a hajóforgalom, igen sok gőzhajó is szeli a hullámokat – ez kevésbé környezetszennyező és tegyük hozzá, sokkal romantikusabb. Egyedül a Vierwaldstätti-tavon évente több mint kétmillióan vesznek részt hajókiránduláson.
- Az oroszlános emlékmű
Luzern jelképe a képeslapokról, csokoládé-papírokról és megannyi svájci emléktárgyról ismert fedett híd, a Kapellbrücke. Kontinensünk legrégebbi fahídját a XIV. század elején építették. A híd érinti a várost védő erődítmény részét képező nyolcszögletű tornyot, amely korábban kincseskamraként, levéltárként, és még börtönként is funkcionált. A híd fedélszékén 112 háromszögletű festményt láthatunk, a képek a város történetének fontos mozzanatait és a szabadságharc jeleneteit ábrázolják.
- A közlekedési múzeumban
Érdekes látványosság a Gleccserkert, ahol a jégkorszak idejéből származó képződményeket, az olvadó jég hordalékai által kivájt több méteres üregeket, lecsiszolódott kőfelszíneket tekinthetjük meg. A gleccserkert mellett berendezett múzeumban őskori leleteket, régi képeket és lepréselt alpesi növényeket láthatunk. Itt található a híres Tükörlabirintus, ahol a szűk folyosók falait mindenütt tükrök borítják, hatalmasnak látszó csillogó termekben járhatunk, de megcsodálhatjuk a granadai Alhambra oroszlános kútját is. A gleccserkert mellett látható a dán szobrász, Bertel Thorwaldsen sziklafalból kifaragott, sebzett oroszlánt ábrázoló alkotása. Az emlékmű XVI. Lajos francia király svájci gárdájának állít emléket – a gárdisták 1792-ben a párizsi Tüileriák kertjében lezajlott csatában vesztették életüket, miközben a királyt és családját próbálták megvédeni a forradalmároktól.
Luzernben található Európa legnagyobb közlekedési múzeuma. A kiállított tárgyakon nyomon követhetjük a közlekedés összes ágának fejlődését, de az űrkutatás és a távközlés történetének bemutatása is helyet kapott itt. Nem holt tárgyak gyűjteményében járunk, ahol semmihez sem szabad hozzáérni: több járműbe be lehet ülni, szimulátorok segítségével akár vezethetjük is egyiket-másikat. Természetesen nem csak a „csemeték” ülnek be a mozdonyokba, vagy éppen a zürichi repülőtér irányítótornyának pultja mögé, hanem a felnőttek is, sőt…! Az interaktív múzeumban a gyerekek játék közben, észrevétlenül tanulják meg az iskolapadban tejesen száraznak és érthetetlennek tűnő tananyagot. A múzeum lenyűgöző attrakciója a Swisspanorama mozi: a filmvászon teljes egészében beborítja a kör alakú terem falát, s egy fél órás film segítségével „bejárhatjuk” egész Svájcot.
(a szerző felvételei)
Hozzászólások