A Zsolnay Manufaktúra és a Zsolnay Porcelángyár vezérigazgatója 2000 óta Kovács Gyula. A 53 éves mérnök-közgazdásszal Pécsett, a Zsolnay gyár vezérigazgatói szobájában beszélgettünk.
Vezérigazgató Úr! Mit jelent Önöknek, hogy Pécs lesz az EU kulturális fővárosa 2010-ben?
Pécs és egész Baranya megye, sőt mondhatjuk a Dél-Dunántúlt, az európai kulturális főváros projekt lázában ég. Az a tevékenység, ami ehhez kacsolódik, a Zsolnay kulturális negyed létrehozása. Ez egyik kiemelt projektje a kulturális fővárosnak, s rányomja bélyegét jó és rossz értelemben feladat és nehézség vonatkozásában a manufaktúra működésére. Az előkészítés már abban a pillanatban megkezdődött a városban, amikor 2005 év végén elnyertük a címet. A pályázati program elkészítésében is részt vettünk kollégáimmal. A kulturális negyed gondolata arra a koncepcióra épül, hogy a Zsolnay márkanév, mint művészeti, mint kulturális érték egy magyar örökség, ami nem veszített presztízséből. Jelenleg egyedisége okán a 4., megbecsültsége révén pedig a 15. a márkák hazai listáján.
Mi az oka annak, hogy termelési eredményeik nem túl fényesek?
A dísztárgyakat készítő porcelánipar világszerte válságban van. Ennek fő oka, hogy megváltoztak az ajándékozási szokások: ma már porcelánnal ritkán lepjük meg egymást vagy önmagunkat a jeles napokon. Nem kedvez a porcelánnak, hogy megváltoztak az étkezési szokások. A jobban kereső emberek állandóan rohannak, nincs idejük a kényelmes evésre, teázásra, kávézásra, így nem is gondolnak arra, hogy vegyenek egy nívós porcelánkészletet.
A Zsolnay termelését drágítja, hogy korszerűtlen a manufaktúra energiaellátó rendszere. Erre 200 milliót kellene áldozni, és ez a beruházás két-három év alatt megtérülne. Az is gond, hogy a Zsolnay mérete kicsi. 150 éves gyár területén dolgozunk. Itt a falak, ezek az épületek bőven 100 év felettiek és sajnos elődeink vagy nem akarták, vagy nem tudták a céget infrastrukturálisan fejleszteni. Ennek súlyával állítják elő kollégáim a Zsolnay porcelánokat, hál’ istennek azt kell mondanom, hogy ez a termékeinken fizikailag nem látszik meg.
Az Ön által elmondottakat támasztja alá, hogy minden évben díjakat nyernek, a másik: közjogi méltóságok is felkeresik gyárukat. Tudna erről néhány információval szolgálni?
Nagyon szívesen. Valóban a manufaktúra minden évben sorra viszi el a különböző megméretéseken a fő- és nagydíjakat. Ezekből kettőt emelnék ki: van egy magyar örökség díjunk, amit 2004-ben kaptunk a Zsolnay márka több mint 150 éves tevékenységéért, a másik, amit a jövő héten a parlamentben veszünk át Zoób Katival, a nemzetközi hírű divattervezővel. Ez lesz a negyedik Magyar Termék Nagydíjunk, ezenkívül az ITDH és a Magyar Minőség Társaság különdíját is elnyertük. A díjat egy ékszerkollekcióért kapjuk. Zoób Kati tervei alapján az art deco jegyében egymásra talált a Zsolnay eosin és a könnyed selymek, szövetek világa. Ami a közjogi méltóságokat illeti: államelnöki hivatalában a horvát elnök társaságában meglátogatott bennünket Mádl Ferenc, tavaly decemberben nagykövetekkel itt járt Szili Katalin, a parlament elnöke és idén január végén pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt a vendégünk. Gyakran jönnek hozzánk miniszterek, nagykövetek, de sokszor a nagyközönség is körülnézhet nálunk.
Beszéljünk a jövőről!
A termelés elköltöztetésére már kész terveink vannak. Valamennyi munkafázis, a pirogránit, a formázó egység, a kemencék, a kézi festészet és a laborosok is a gyártelek keleti traktusába kerülnek. A jelenlegi 23 ezer négyzetméterről egy 6800 négyzetméteres részre, parkolókkal, raktárakkal sem több, mint egyhektáros területre húzódunk vissza. Ez munkaszervezés és energiahatékonysági szempontból is lényegesen kedvezőbb a jelenlegi állapotoknál.
Ami a kulturális negyed betelepülőinek körét érinti, a jelentkezőkből nincs hiány. Szívesen jönne a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara, tehát fizikailag itt lehetne az a tanszék, ahol a jövő héten egyetemi tanárrá kinevezendő Nagy Márta iparművész is dolgozik, akinek termékével tavaly nyertünk díjat. A kiszemelt terület a 6-os gyorsforgalmi úttól délre húzódó ingatlan. Nem képzelhető el a létesítmény több kiállítótér, múzeumok, étterem, kávézók, közösségi helyiségek, üzletek nélkül. Felmerült a filmes szakma egy szereplőjének megjelenése, de az is hogy a Bóbita Bábszínház a felújított Do- Zso-ban találna magának otthont. A helykeresés, az épületek elosztása folyamatosan zajlik. Beköltözésükhöz viszont előbb a termelést kell áthelyezni a gyárépületekből.
Szóljon hozzá!