A közelmúltban több miniszter, félszáz üzletember és ugyanannyi újságíró, fotóriporter társaságában kétnapos látogatáson – Medgyessy Péter miniszterelnök meghívásának eleget téve – Budapesten járt Mihail Kaszjanov, az Orosz Föderáció miniszterelnöke. (Utoljára 1994-ben Viktor Csernomirgyin miniszterelnök járt hazánkban.)
Mihail Kaszjanov 1957-ben született Szolnecevóban. A moszkvai Autó- és Útépítési Főiskolán diplomázott. Ezután a szovjet tervhivatalban dolgozott. 1990-ben előbb a gazdasági, majd a pénzügyminisztériumban töltött be különböző posztokat, 1995-től pénzügyminiszter-helyettes. 1999-től pénzügyminiszter, 2000-től a miniszterelnök első helyettese. 2000 májusától ügyvezető miniszterelnökké nevezték ki. 2000. május 17-én a duma megerősítette miniszterelnöki posztján.
Moszkvai szakértők Kaszjanovot gyakorlott technokratának és ideális menedzsernek tartják. Az orosz elnök és az általa erős koordinátorként jellemzett kormányfő jól kiegészítik egymást. Érdemeként említik, hogy 1999-től pénzügyminiszterként és Oroszország fő adósságtárgyalójaként jó munkát végzett. Alig másfél évvel a pénzügyi csőd után igen kedvező feltételekkel kötött egyességet a nyugati magánhitelezőket tömörítő Londoni Klubbal az adósságok átütemezéséről. Oroszországban 2002-ben a GDP növekedése 4,3% volt, az ideit 6%-ra várják. A munkanélküliségi ráta 2002-ben 7,6 volt, az export értéke 107 milliárd USD, az import 60 milliárd USD.
Az orosz és magyar miniszterelnök sajtótájékoztatójának időpontja háromszor is változott. A parlamenti delegációs terem előtt találkoztam Valerij Muszatov nagykövettel, aki készségesen elmondta az új időpontot. Jeleztem neki, hogy kérdést fogok intézni az orosz miniszterelnökhöz, ha lehetőséget kapok. Közben hozzánk lépett Kovács László külügyminiszter is, és bekapcsolódott a beszélgetésünkbe.
A késő délutáni nemzetközi sajtótájékoztató a harmadik kitűzött időpontnál tíz perccel korábban kezdődött. A parlament delegációs terme teljesen megtelt. Az először nyilatkozó Medgyessy Péter elmondta: Magyarország stratégiai partnerként tekinti Oroszországot, és a hosszú távú kapcsolatok kialakítására törekszik. „A politikai szándékokon túl készek vagyunk biztosítani minden feltételt, hogy az együttműködés eredményes legyen” – fűzte hozzá. A magyar miniszterelnök örömének adott kifejezést, hogy tavaly decemberi útja eredményeként az elmúlt félév kereskedelme 39%-kal növekedett volumenben, és megszaporodtak a kétoldalú megbeszélések, amelyek Budapesten a két ország miniszterei között folytatódnak.
Mihail Kaszjanov a Magyarországra irányuló orosz tőkebefektetéseket emelte ki, elsősorban az energetika, a vaskohászat területén, a Dunaferr privatizációjában, részesedést szerezhetnek a MOL-ban, benzinkúthálózatot üzemeltethetnek, részt vehetnek a 4-es metró építésében, vagy a nukleáris energetika korszerűsítésében. A magyar miniszterelnök kollégája után ismét szót kért. Leszögezte, hogy minden privatizációs és közbeszerzési eljárás a versenyről szól, ha az orosz a legjobb ajánlat, úgy nyerjen.
Gulyás Erika helyettes kormányszóvivő hatodikként adta meg lapunk számára a kérdezés lehetőségét:
Kaszjanov Miniszterelnök Úr! Elképzelhetőnek tartja, hogy egyszer Oroszország a NATO tagja legyen?
El tudom mondani Önnek, hogy az Orosz Föderáció és a NATO közti kapcsolat kitűnő és szabályozott. (A NATO és az Orosz Föderáció közti kölcsönös kapcsolatok, együttműködés és biztonság alapokmánya címet viselő dokumentumot 1997-ben írták alá Párizsban az Észak-atlanti Szövetség állam- és kormányfői, a NATO főtitkára, valamint az Orosz Föderáció elnöke.) Az alapokmány és más dokumentumok és az abban foglaltak betartása megteremtette a keretet az új biztonsági partneri kapcsolathoz, valamint egy szilárd, békés és egységes Európa felépítéséhez. Hangsúlyozom Önnek: nincs ellenségkép, partnerség van. Ma már sok harci eszközünk NATO-kompatibilis. Bízom benne, hogy mostani tárgyalásaink során elvi megegyezés születik a fegyverlicencek kérdésében is, amelynek alapján orosz terméket gyárthatnak a jövőben Magyarországon.
Kilenc éve nem járt orosz elnök Magyarországon. Mikorra várható Putyin államfő idelátogatása?
Remélem, hogy erre a jövő évben sor kerül. Az időpontról Mádl köztársasági elnök úrral fogok tárgyalni.
*
Hogy a többi újságíró is szót kaphasson, a harmadik kérdésemet már Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének tehettem fel: „Létrejön a Kamarának a magyar-orosz tagozata?” Az elnök válasza: „Igen. Magyarországon már létrejött. Remélhetőleg Moszkvában is, jövőre.”
Szóljon hozzá!