Májusi számunkban tettük közzé, hogy a 2007. évi Káplár László Jó Ember Díjat Varga Ilona, a Magyar Rádió Cigányfélóra műsorának szerkesztője kapta. A Baranyából származó, országszerte népszerű rádióst 12 jelölt közül választotta ki a Káplár László Emlékére Kulturális Alapítvány kuratóriuma, melynek tagjai: Dankházi Lajos (Budapest) elnök, Králik Ivánné (Pécs), Kurucz Gyula (Pécs), L. Csépányi Katalin (Pécs) és Tárkányi Béla (Debrecen). A kuratórium minden jelöltet megfelelőnek tartott a Jó Ember Díjra, de a döntésnél figyelembe kellett venni, hogy a közhasznú alapítvány a kulturális teljesítmények díjazására hozta létre – a névadó személye előtt tisztelegve – a Jó Ember Díjat.
2007. évi jelöltek – a jelölések beérkezésének sorrendjében
Varga Ilona – rádiós, a Kossuth Rádió Cigányfélóra műsorának szerkesztője (Budapest)
Dr. Bihari Lajos – háziorvos (Pécs)
Fehér László – a bédai (Mohács melletti) idősek otthona vezetője
Szántó Dezső – a Mohácsi Farostlemezgyár nemrégiben elhunyt vezérigazgatója, Mohács díszpolgára
Gyura Barbara – a Szemem Fénye Alapítvány létrehozója (Pécs)
Videcz Ferenc – vadászíró, tanár (Hidas)
Rónaky Edit – a pécsi Művészeti Gimnázium volt igazgatója (Pécs)
Weinreich László – a Netmester Produkció vezetője, a kultúra támogatója (Pécs)
Nagyné Váradi Ilona – népművelő (Füzesabony)
Dr. Méhes Károly – nemrégiben elhunyt köztiszteletben álló orvos professzor (Pécs)
Varga Ferenc – a pécsi Szivárvány Gyermekház nyugdíjba ment igazgatója, a határon túli kapcsolatok ápolója, az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület helyi elnöke
Egyed Kálmán – korábban a BAT PR munkatársa volt, tavaly hunyt el (Pécs)
*
Varga Ilonát Budapestről jelölték, az alábbi szöveggel:
„Javaslattal élek a Káplár László emlékére alapított Jó Ember Díjra. Varga Ilona rádiós újságírót, a Magyar Rádió Cigányfélóra című műsorának felelős szerkesztőjét javaslom figyelmükbe.
Egy ormánsági kis falu cigánytelepén született, beás anyanyelvű családba. Hat éves korában csak ezen a nyelven tudott beszélni. Az általános iskola elvégzése után egy pécsi gimnázium tanulója lett. Érettségi után férjhez ment, gyermeket szült. A pécsi kesztyűgyár dolgozója lett. 1984-ben beiratkozott a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Tagozatának népművelő-magyar szakára. A főiskola elvégzése után hat évig tanított egy pécsi diákotthon kisegítő iskolájában. 1989-ben a Magyar Rádió szerződést kötött Varga Ilonával, s a Cigányfélórát alapító csapat munkatársa lett. Az első cigány televíziós műsor, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója által készített Ashun Kate alapító műsorkészítője volt. 1991-ben újságíró oklevelet szerzett a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémián, majd 1992-től előbb az ELTE média szakán, majd a szociológia szakon szerzett újabb diplomákat. Európa első cigány nemzetiségi középiskolája, a pécsi Gandhi Gimnáziumot létrehozó Gandhi Alapítvány egyik alapítványtevője volt, a Gandhi Közalapítvány és a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány, valamint az állami gondozott gyerekek örökbefogadását elősegítő Fészek Alapítvány kurátora, a Kisebbségi Jogvédő Iroda Felügyelő Bizottságának és a Filantróp Társaság vezetésének is tagja. A Tegnapután Országos Cigány Kulturális Egyesület elnöke. Közben egy ideig a Magyar Televízió Cigány Magazinjának felelős szerkeszti, éveken át a Petőfi Rádió „Szálkák” című roma és „Segíthetek?” című karitatív műsorának szerkesztői, az MTV Sorsfordítók című portrésorozatának szerkesztő-riporteri feladatköreit is ellátta. Emlékezetes rádiós sorozata volt a kórházi kiszolgáltatottságról és orvosi helytállásról szóló rádiós sorozata („Kórterem”), az a kérgető utcazenészekről, illetve a világtalanokról készített műsorai, de a Kossuth Rádióban éppen most futó „Nincs egyedül” című, a különböző hátrányokkal élő társadalmi rétegeket érintő műsorfolyama is ezek közé tartozik.
1996-ban az Idegennyelvi Továbbképző és Vizsgaközpont az ő vezetésével akkreditálta a beás cigány nyelvet az állami nyelvvizsgarendszerbe. 1996-tól a nyelvvizsgáztat a nevezett intézményben az anyanyelvéből. Ő szerkesztette meg az első beás/magyar-magyar/beás szótárt, amely közel tízezer szót tartalmazott. E tevékenységéért 1998-ban a Union Chamber Hungary neki ítélte azt az ifjúsági díjat, amelyet annak idején a fiatal Kennedy és Kissinger is megkapott.
Amikor tudtára jutott, hogy a magyar nyelvben kevéssé járatos cigány emberek a bíróság előtt ugyan kérhetnék, hogy anyanyelvi tolmács segítse őket, ám ilyen engedéllyel rendelkező szakember egy sincs az országban, felsőfokú tolmácsvizsgát tett: ő az ország első, beás tolmácsa.
Különböző folyóiratokban rendszeresen jelennek meg műfordításai, interjúi.
Részt vett a cigány kulturális alaptanterv kidolgozásában is.
Férjével közös szerkesztésben három cigány irodalmi szöveggyűjteményt állított össze, pedagógiai tanulmányai jelentek meg a Gyerekcigány című kötetben. Cigány életutakat bemutató interjúkötetét Hanglenyomatok címen adta közre. Szótárával együtt összesen öt könyve jelent meg és további négyben működött közre.
Kevés hozzá fogható okosan, szakmai alázattal és fantasztikus szerénységgel tevékenykedő értelmiségit ismerek. Akkor értettem meg igazán a tudatosságát, amikor elolvastam interjúkötetének ars poetica-szerű bevezetőjét, amelynek Váci Mihály egy verséből választott magának mindennél beszédesebb mottót: „Nincs jogod, hogy hangot ne adj azoknak, akiknek suttogás a hangjuk, meg káromkodás…”
Varga Ilona – Káplár Lászlóhoz hasonlóan – szép csendesen, de hihetetlen hivatás- és küldetéstudattal teszi a dolgát. Kevés hozzá fogható jó embert ismerek. Szerintem nagyon megérdemel mindenféle elismerést.
Budapest, 2007. március 21.
Tisztelettel: Gyárfás László
*
Az április 21-én Pécsváradon tartott díjátadó ünnepi rendezvény támogatói voltak:
Barta László – ünnepi műsor, klasszikus gitár
Fratanoló János, Pécs – sütemény
Szársomlyó Kft., Villány – bor
István király szálloda, Pécsvárad, Hamar Endre
Judit Hagner, Németország, Wetzlar – szobrász
Balogh Imre – bronzöntés
Hozzászólások