Jegyzetek – 4.
Texasban a minap kivégezték Vincent Gutierrezt, akit egy tíz évvel korábbi rablógyilkosság miatt ítéltek halálra. Nem követem figyelemmel a kivégzésekről szóló beszámolókat, s e hír fölött is átsiklottam volna, ha nem akad meg a szemem a halálraítélt – s a rövid híradásban felidézett – gondolatébresztő utolsó szavain. Állítólag – a hír szerint – Gutierrez a következő szavakkal mondott búcsút a földi léttől: Hol van a dublőr, most, amikor a legjobban kéne?
Mert ugyebár a hajmeresztő, veszélyes jeleneteknél dublőr veszi át a színész szerepét. Ő az, akit kidobnak az őrült sebességgel robogó autóból, aki szaltóval ugrik egyik ló hátáról a másikra, vagy aki cérnaszálon lóg a tizedik emeleti erkélyről. Ő az, aki testi épségét, sőt életét kockáztatja a színész helyett. De nemcsak színészek, politikusok is alkalmaznak dublőröket. 1943. június elsején a német Luftwaffe a Biscay-öböl felett lelőtte azt a repülőgépet, amelyen – tudomásuk szerint – Winston Churchill utazott haza Portugáliából Angliába. Ezen a gépen lelte halálát a magyar származású Leslie Howard, korának kedvelt és népszerű színésze is. Ez esetben mégsem őt helyettesítette a dublőr, aki Winston Churchill helyett áldozta életét, hanem az angol miniszterelnököt. (Tényleg: 1963-ban Lee Oswald vajon az igazi Kennedyt lőtte le Dallasban?)
Kár, hogy tíz évvel ezelőtt Gutierrez áldozatának nem jutott eszébe dublőrt felfogadni. Pénze volt, nyilván, hiszen azért rabolták ki és ölték meg, tellett volna rá. Hogy ez neki nem jutott eszébe!
Persze a dublőr sem minden alkalommal válik be. Én például írtózom a fogorvosoktól, s ezért a közelmúltban egy barátomat kértem meg, üljön helyettem a fogorvosi székbe. Megtette, s két perc alatt ki is húzták az egyik fogát. Az enyém viszont azóta is baromira fáj. Hát ennyit a dublőrökről.
Szóljon hozzá!