A magyar helyesírás szabályainak (MHSz) változását, vagyis a legújabb kiadás előkészítését általában hosszabb időszak (30 év) előzi meg. Így történt ez a legutóbbinak, a tizenegyediknek a megjelenése előtt is. Az MTA Helyesírási Bizottsága figyelembe vette az írással hivatásosan foglalkozó szakmai testületek (nyomdászok, pedagógusok, költők stb.) javaslatait. A 12. kiadás előkészítése éppen napjainkban folyik. Nemzedékem élő tagjai még emlékezhetnek arra a viharra, amely a zsíros kenyér, vajas kenyér (külön vagy egybe) írásmódja miatt okkal vagy ok nélkül kitört. A megrovást visszautasítók legfőbb érve az volt, hogy a helyesírás olyan ágas-bogas, amelyben minden konkrét esetre nem lehet szabályt alkotni. Más, hasonlóan bonyolult emberi alkotásokról el lehet mondani, hogy soha se lehet tökéletes, vagyis több vagy kevesebb „joghézag” van bennük. Az állam törvényeinek szövegezésével kapcsolatban az idézőjelbe tett kifejezés szinte divatszóvá vált. A magyar helyesírásban eddig számon tartottakat egy következetlenséggel egészítem ki.
A Kárpát-medence földrajzi név (napjainkban vált a szlovák politikusok szerint a „gyűlöletbeszéd” részévé). -i melléknévi származékát a Helyesírási kéziszótár (318) kis kezdőbetűvel íratja. Az MHSz 11. kiadásában (255) ezzel szemben nagy kezdőbetűset találunk. Melyiket kövessük? Ha szövegben alkalmazom, nagy K-t írok. Így felel meg a róla szóló szabálynak, mely szerint, ha az összetett földrajzi név előtagja tulajdonnév, melléknévképzős alakjában is nagybetűvel írandó. A Kárpát ugyanis egyes számú alak, miként az Alpok, az Andok. „Csonkult” alakjában használva is megőrzi nagy kezdőbetűjét. Azt, hogy valami nincs egészen rendben a földrajzi név írása körül, az is jelzi, hogy az MHSz szójegyzéke a kritikus helyen, a 176. a) szabálypontra hivatkozik, holott ha nagy kezdőbetűvel íratja, akkor ezt a 176. b) pont (tulajdonnévi előtagúak) alapján teszi. A Helyesírási kéziszótár és az MHSz 11. kiadása között „eltérés … elvileg nincs, nem lehet. Ha mégis akadna eltérő alak, az sajtóhiba. (Tudnivalók a szótár használatához, 10. pont).”
Az eddig mondottak alapján nyilvánvaló, hogy a Helyesírási kéziszótár 1988. évi első kiadásában (és azóta további öt utánnyomásban) olvasható „eltérő alak”, a kis kezdőbetűs kárpát-medencei nem egyéb, mint közönséges sajtóhiba.
Az MHSz-nek most készülő legújabb, 12. kiadása lesz hivatott az itt szóvá tett, a mások által számon tartott és az esetleg eddig még nem észrevételezett „joghézagok” megszüntetése. Az Előkészítő Bizottság tagjainak eddigi nyilatkozatai szerint radikális reformra nem kell számítani. A helyesírás alapelveit összefoglaló legfőbb elv azonban elsősorban kell, hogy érvényesüljön: az értelemtükröző írásmód elve. Ez fogja meghatározni, hogy mi a kis hiba, és mi a nagy hiba.
Hozzászólások