Fejezetek a pécsi hírlapírás történetéből
A történet második része
Folytassuk tovább a pécsi újságok izgalmas legendáját:
„A politikai nagy hullámzások szülték 1873-ban a sokáig élő s politikai napilappá fejlődött „Pécsi Figyelő”-t, mely Magyarország függetlenségéért küzdött. Eleinte hetenként csak egyszer jelent meg. Első szerkesztője Simonffay János volt. Ez állásban Haksch Emil, később Kiss József volt, mely tisztséget 1888-ban Várady Ferenc vállalta magára. Ő utána 1890-ben Haksch Lajos lett a szerkesztő és hetenként 2-szer jelent meg. 1893 óta Pleininger Ferenc szerkeszti és 1894. december 16. óta mint napilap jelent meg. Tekintélyes lap volt.
„Pécs-baranyai Lapok” cím alatt 1873-ban Simon Zsigmond szerkesztése mellett megjelent újság csak egy fél évig adatott ki.
Négy évig élt a Warga Ferenc által ez időben kiadott „Tanügyi Füzetek.”
A „Gazdasági Néplap” cím alatt 1875-ben kiadott szaklap még ma is fennáll, s havonként egyszer a Baranya vármegyei gazdasági egyesület kiadásában és elsőnek Liebbald Béni szerkesztésében jelenik meg. Később Vörös Mihály a szerkesztő, most Förster Jenő.
Kenedi Géza is Pécsett kezdte hírlapírói pályafutását. 1876-ban „Pannónia” cím alatt adott ki társadalmi és szépirodalmi lapot Karay Lajossal egyetemben.
A vidéken is föltámadott a szellem. Bolgár Kálmán alapított újságot, de csak egy évig élt. Ugyanezen évben Bodó István szerkesztésében megjelent a „Pécs”, melyet később Fekete Mihály, majd Feiler Mihály szerkesztettek.
Egy fontos szaklap is indult meg a 80-as évek közepén „Rovarászati Lapok” cím alatt Kaufmann Ernő dr. kiadásában.
A „Mohács és Vidéke” 1881-ben indult meg Margittai Péter szerkesztése alatt Mohácson.
A Fesztl György dr. szerkesztése alatt 1882-ben kiadott „Pécs-Baranyai Hírlap” nem sokáig tartotta fönn magát.
Két élclap is indult meg. 1883-ban a „Pécsi Ezop”-nak csak a mutatvány száma jelent meg. Szerkesztette Fintha Dénes. Élclaphoz illő napon: április hó 1-én indította meg Várady Ferenc a „Veréb Jankó”-t 1885-ben, melynek szerkesztését Haksch Lajos vette át. E lap 1891-ben megszűnt.
„Pécsi Hírlap” cím alatt hetenként kétszer, majd háromszor megjelenő társadalmi lapot adott ki Taizs József 1886-ban Haksch Lajos szerkesztése mellett mely lap 1890-ben a „Pécsi Figyelő”-be olvadt.
Várady Ferenc, Feiler Mihály és Lenkei Lajos az 1886-iki pécsi országos dalos ünnepély alkalmából „Emlék Lapok”-at adtak ki melyből 5 szám jelent meg.
1887-ben megindult a hosszú életű „Siklós és Vidéke” Rédei Károly szerkesztése mellett. Hetenként egyszer jelent meg.
1888-ban a pécsi általános kiállítás ideje alatt 1 hónapig „Kiállítási Értesítő” cím alatt adtak ki egy napi lapot Várady Ferenc, Lenkei Lajos, Feiler Mihály és Haksch Lajos.
Kaufmann Ernő dr. 1891-ben „Rózsa Újság”-ot indítja meg, amely első e téren hazánkban.
A nagyközönség azonban ekkor már nem elégszik meg heti lapokkal, napilapot kívánt. Baranyavármegye és Pécs szab. kir. város első igazi és állandó napilapja, 1892. november 16-án jelent meg Engel Lajos kiadásában Várady Ferenc szerkesztése mellett, mely általános érdeklődést keltett.” („Dunántúl” című újság 1924. december 25-i, karácsonyi számában megjelent, dr. Rónaky Kálmán: „Az újságírás úttörői Pécsett és Baranyában”)
Mint a fontos események szemtanúja, egyben főszereplője Várady Ferenc így ír erről „A Pécsi Napló politikai napilap rövid története” c. munkájában:
„1892. év őszén szövetkezett Várady Ferenc hírlapíró a „Pécsi Figyelő” politikai hetilap s a „Veréb Jankó” című képes élclap volt szerkesztője, Baranya vármegye al-levéltárosa Engel Lajos pécsi papírkereskedő és nyomdatulajdonossal s elhatározták, hogy a méltóságának s előrébb haladott közönség többet követelő igényeinek megfelelő napilapot bocsátanak ki.
Így jelent meg 1892. év november havának 16-án Várady Ferenc szerkesztése alatt Engel Lajos kiadásában a „Pécsi Napló” pártonkívüli politikai napilap, Pécs szab. kir. város, Baranya vármegye s Dunántúl első napilapja.”
„1893. évi november havában megindult a Dunántúl második napilapja a „Pécsi Újság”, mely a „Pécs” című hetilapból alakult.
A rákövetkező évben, annak 1894. év július havában egyesült a két napilap. Lenkei Lajos hírlapíró „Pécsi Újság” és a „Fünfkirchner Zeitung” tulajdonosának és szerkesztőjének tulajdonába ment át a „Pécsi Napló”. Felelős szerkesztője továbbra is Várady Ferenc maradt.”
1892-ben indult meg Rézbányai János alatt a „Pécsi Közlöny” (II.) tisztán katolikus irányú lap előbb Lincab Adolf (1894). Majd Rézbányai János (1900) a szerkesztő. Később Hanny Ferenc dr.(1902), ki után Dömel Anzelm (1911) veszi át a szerkesztést. (Egyébként ez az újság 1913-ban szűnt meg.)
„Hímzőminta Csarnok” cím alatt 1893-ban V. Fintha Dénes adott ki női kézimunkát ismertető lapot. De ez is rövid ideig élt.
Egy pár évig élt a „Pécsi Jogi Közlöny”, mely 1893-ban indult meg, Pleininger Ferenc volt a szerkesztője, Taizs József a kiadója.
Az 1894-ben Feiler Mihály által megindított „Siklósi Hírlap” utóbb „Közvélemény” cím alatt jelenik meg.
Bolgár Tivadar 1895-ben „Kerékpár Sport” cím alatt megindított lapja nagy szolgálatot tett a kerékpározás iránt érdeklődőknek.
1896-ban Kiersteier János munkáslapot indít „Népbarát” cím alatt, mely megszűnt és helyette 1898-ban a „Munkás” indult meg. Előbb Schmira Károly, utóbb Schmidt Gyula a szerkesztő.
A 90-es évek végén, Mohácson „Baranya” cím alatt egy rövid ideig élő lap adatott ki. 1900-ban, pedig Dárdán az „Alsó-Baranya” című újságnak csak mutatványszáma jelent meg.
1898-ban „Baranyavármegye” cím alatt hivatalos rendeleti közlöny indult meg s ma is fönnáll. Előbb Várady Ferenc szerkesztette, most Andretzky József a szerkesztője.” („Dunántúl” című újság 1924. december 25-i, karácsonyi számában megjelent, dr. Rónaky Kálmán: „Az újságírás úttörői Pécsett és Baranyában”
Végül dr. Rónaky Kálmán dr. így fejezi be a pécsi sajtótörténetről írt igen érdekes cikkét:
„Íme az első 50 év városunk és vármegyénk hírlapirodalmának történetéből dióhéjban. A többit majd más alkalommal. Sok a jóból is megárt. Csak 1-2 szóval tárgyilagosan kritikai és bővebb ismertetés nélkül adom a lapok címeit és a szerkesztők neveit, pedig a szerkesztőkről is sokat lehetne elmondani. Érdekes alakok voltak köztük. Majd ezekről is egy más alkalommal, egy külön cikk keretében.” („Dunántúl” című újság 1924. december 25-i, karácsonyi számában megjelent, dr. Rónaky Kálmán: „Az újságírás úttörői Pécsett és Baranyában”)
Szóljon hozzá!